Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Huhák Heléna: Koncentrációs tábor mint tértapasztalat. Bergen-Belsen, 1944–1945
KONCENTRÁCIÓS TÁBOR MINT TÉRTAPASZTALAT 646 az érzelmekhez is. 20 Holländer Margit fertőtlenítővel kapcsolatos, Székely Károly és Magda drótkerítéshez kapcsolódó élményei is ezt mutatják. 21 Holländer Margit naplója Holländer Margit (1926–1987) naplója egyszerre alkalmas egy tanúságtétel térközpontú olvasatára és a vizuális források elemzésére.22 A kézírással készült öt naplófüzet 1945 tavasza és ősze között, Salzwedelben és Bergen-Belsenben telt meg a zsidó származása miatt deportált fiatal lány soraival. Az elmesélt történet az 1942 és 1946 közötti események beszámolója, de részletesen valójában csak az 1944–1945-ben történt deportálással, felszabadulással, majd hazatéréssel foglalkozik. A napló szövegének a fele a felszabadulás utáni féléves időszakról szól. Ekkor még nagyon közeli volt a trauma, fizikai és lelki értelemben egyaránt, hisz Bergenben a hontalantáborrá alakított Wehrmacht/SS kaszárnyákban, az egykori koncentrációs tábor közvetlen szomszédságában kezdődött számára a szabad élet. A 18 éves Holländer Margitot 1944 júniusában deportálták Újpestről. Útvonalának térképén három láger jelölhető be, valójában azonban öt különböző tábort járt meg: Auschwitzot (B III. Lager), Bergen-Belsent (Zeltlager), a salzwedeli munkatábort, majd ugyanott a felszabadítottak átmeneti táborát, végül pedig a bergen-belseni DP Campet. A szöveg és az életút részletes ismertetése helyett arra összpontosítunk, hogy a szerző megéléstörténetében milyen szerepet kaptak a terekben és a tereken keresztül formálódó események. A naplót öt 10,5-szer 15 cm-es jegyzetfüzet tartalmazza. A 97 oldalnyi terjedelmű kézirat mellett a hagyatékban fennmaradt egy kiegészítéseket tartalmazó, 1962-ben készült gépelt átirat is.23 A naplóíró a kéziratban nem vallott arról, hogy mi motiválta az írásra. A paraszti-munkás családból származó lányt társadalmi, kulturális háttere valószínűleg nem ösztönözte arra, hogy feljegyezze 20 A társadalomtudományokban az „érzelmi fordulatként” (emotional turn) emlegetett irányzatról összefoglalóan lásd Jan Plamper: The History of Emotions. An Introduction. Oxford 2015. 21 Az érzelmi- és térközpontú elemzés összekapcsolására példa az auschwitzi evakuálások személyes beszámolóit a fizikai táj és a traumatikus élmények érzelmi dimenzióján keresztül vizsgáló tanulmány. Simone Gigliotti – Marc J. Masurovsky – Erik B. Steiner: From the Camp to the Road. Representing the Evacuations from Auschwitz, January 1945. In: Geographies of the Holocaust i. m. 192–226. 22 A napló eredeti példánya a szerző lányának tulajdonában van, másolatban a Holokauszt Emlékközpontban is megtalálható, 2017-ben pedig a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg. Lágerutazás. Holländer Margit feljegyzései a vészkorszakról és az újrakezdésről (1945–1946). Szerk., bev. Huhák Heléna ‒ Szécsényi András. Bp. 2017. 23 A megjelent kiadvány a naplót tartalmazza, de ahol azt indokoltnak véltük, egyértelműen elkülönítve e szövegtől beemeltünk részeket a gépelt átirat kiegészítéseiből is. Amikor a szövegben az utóbbiból idéztünk, azt minden esetben dőlttel szedve jelöltük. Ez az itt idézett szövegrészekre is áll.
