Századok – 2019

2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Huhák Heléna: Koncentrációs tábor mint tértapasztalat. Bergen-Belsen, 1944–1945

HUHÁK HELÉNA 643 Bergen-Belsenben az SS lágerbirodalmának egyik legnagyobb kiterjedésű kény­szermunka- és hadifogoly-tábora működött.7 Mintegy 14 000 magyar zsidó és po­litikai fogoly került ide: három transzport érkezett Budapestről, egy Straßhofból, de nagyon sok szerelvény futott be magyar foglyokkal Auschwitzból és más kon­centrációs táborokból is. 8 1944. július 9-én 1642 fő érkezett a budapesti Columbus utcai táborból – a németek és a magyarországi Mentőbizottság tárgyalásainak eredményeként, hatalmas pénzösszeg kifizetése ellenében –, az úgynevezett Kasztner-vonattal. Az utasok a Sonderlager részeként kialakított, úgynevezett Ungarnlagerbe ke­rültek és augusztusban, illetve decemberben kijutottak Svájcba.9 Helyükre 1944. december 7-én a straßhofi elosztó táborból 2178 főt szállítottak,10 valamint Budapestről a Colombus utcából egy második csoportot 2001 fővel, amely ki­egészült a Józsefvárosi pályaudvaron hozzájuk csapott munkaszolgálatosokkal (köztük Székely Károllyal). Az Ungarnlagereseket 1945 áprilisában evakuálták, s Thereseinstadtban, Hillerslebenben és Tröbitzben érte őket a felszabadulás. 1944 karácsonyán közvetlenül Budapestről érkezett még egy női csoport. Róluk tudni a legkevesebbet, mivel nem maradt fenn a transzportlista. Annyi azonban bizonyos, hogy a női fogolytáborba (Frauenlager) kerültek (köztük volt a lentebb említett Székely Magda és Günsz Rózsi). Auschwitzból és más táborokból kb. 8300 fő érkezett 1944 augusztusa és 1945 áprilisa között, őket a rövid ideig fennálló sátortáborban (Zeltlager) he­lyezték el (köztük volt Holländer Margit is). További foglyok kerültek túlnyomó többségben a női, kisebb számban a férfi fogolytáborba (Häftlingslager). Akik Bergenben szabadultak fel, a katonai táborban kialakított hontalantáborban (Displaced Persons/DP Campben) vártak hazaszállításukra. 11 Holländer Margit naplója a bergeni Zeltlager, de leginkább a DP Camp, míg a Székely-levelezés az Ungarnlager és a női fogolytábor belső világához kapcso­lódik. Az egyes táborrészek között óriási különbség volt: a Sonderlagerben – így azon belül az Ungarnlagerben is – a családok együtt maradtak, nem vitték őket kényszermunkára, csomagjaikat megtarthatták. 1945 tavaszára azonban már ide 7 Összefoglalását lásd Bergen-Belsen. Kriegsgefangenenlager 1940–1945, Konzentrationslager 1943– 1945, Displaced Persons Camp 1945–1950. Katalog der Dauerausstellung. Ed. Marlis Bucholz . Göt ­tingen 2009. 8 A Magyarországról Bergen-Belsenbe deportáltak száma a Gedenkstätte összesített névadatbázisában 14 238 fő. 9 A Kasztner-vonatról lásd Szita Szabolcs: Aki egy embert megment – a világot menti meg. Mentőbi ­zottság: Kasztner Rezső, SS-embervásár. Bp. 2005. 10 Eleonore Lappin-Eppel: Ungarisch-Jüdische Zwangsarbeiter und Zwangsarbeiterinnen in Österreich 1944/45. Arbeitseinsatz – Todesmärsche – Folgen. Wien 2010. 11 Holländer Margit esete arra példa, hogy a környékbeli táborokból is ide gyűjtötték össze a felszaba­dított foglyokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom