Századok – 2019
2019 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Fodor Pál: Mikor épülhetett Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkápolnája?
609 SZÁZADOK . () . SZÁM Fodor Pál MIKOR ÉPÜLHETETT SZULEJMÁN SZULTÁN SZIGETVÁR MELLETTI SÍRKÁPOLNÁJA? * Ismeretes, hogy Szulejmán halálozásának1 és átmeneti eltemetésének helyén nem sokkal később sírkápolnát (türbe ), majd dzsámit, derviskolostort és kaszárnyát építettek, s az ezekből kifejlődő kegyhely (meşhed ) és kisváros ( kasaba ) a „Türbe palánkja” (Türbe Palankası ) néven vált ismertté. Kutatócsoportunk 2 munkájának köszönhetően ma már pontosan tudjuk, hol jött létre ez a hódoltságban egyedülálló település.3 Mindmáig nincs azonban megnyugtató válasz arra a kérdésre, hogy pontosan mikor épült és ki építtette a türbét és a palánkon belüli egyéb épületeket. A következőkben az eddig javasolt megoldásokkal kapcsolatos megfigyeléseimet és saját elgondolásaimat adom közre. 4 A türbe és a kaszaba építésével kapcsolatos fő forrásaink a következők: 1. hivatalos magyar–Habsburg jelentések, levelek (például katonák és követek levelei); 2. az úgynevezett mühimme defteri kben („fontos ügyek regisztrumai”-ban) fennmaradt szultáni tanácsi rendeletek; 3. a szigetvári szandzsák 1579. évi ösz szeírása és különböző zsolddefterek; 4. Szokollu Mehmed pasa vallási alapítványainak „alapító okiratai” (vakfiye, vakıfname ). Ezekre támaszkodva a kutatók hol Szokollu Musztafa pasa budai beglerbéget, hol Szokollu Mehmed pasa nagyvezírt, hol pedig II. Szelim (1566–1574) vagy III. Murád (1574–1595) szultánt tartották az alapítónak. 5 * A tanulmány az NKFIH K116270 számú, Szigetvár és Turbék politikai, katonai és szakrális szerepe az oszmán-Habsburg nagyhatalmi vetélkedésben és a magyarországi török berendezkedésben – tények és emlékezet című projekt keretében készült. 1 A halál időpontjának (1566. szept. 7-én hajnali fél kettő tájban) meghatározását lásd Fodor Pál – Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós és Szulejmán halála. Történelmi Szemle 58. (2016) 193–200. 2 A csoport a fent említett szigetvári kutatási projekt (2015–2019) megvalósítására alakult. 3 A türbe felfedezéséről lásd Norbert Pap et al.: Finding the Tomb of Suleiman the Magnificent in Szigetvár, Hungary: Historical, Geophysical and Archeological Investigations. Die Erde 146. (2015) 4. sz. 289–303. A kutatási eredmények legfrissebb összefoglalásáról Pál Fodor – Norbert Papp: In Search of the Tomb of Süleyman in Szigetvár. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 71. (2018) 179–195. 4 Ezek rövid megelőlegezését lásd Fodor, P. – Pap, N.: In Search of the Tomb i. m. 184–186. 5 Takáts Sándor: Nagy Szolimán császár sírja. In: Uő: A török hódoltság korából. (Rajzok a török világból IV.) H. é. n. [Bp. 1927.] 127.; Molnár József: Szulejmán szultán síremléke Turbéken. Művészettör téneti Értesítő 14. (1965) 64–66.; Tayyib Gökbilgin: Kanunî Sultan Süleymanın Szigetvar’daki Türbesi. Tarih Dünyası 4. (1950) 144.; Uő: Türk İdaresinde Budin. In: Atatürk Konferansları, 5. Ankara 1975. 171.; Gülru Necipoğlu: The Age of Sinan: Architectural Culture in the Ottoman Empire . London 2005. 346–347., 543. 341–363. jegyz.; Uő: The Aesthetics of Empire: Arts, Politics and Commerce in the Construction of Sultan Süleyman’s Magnificence. In: The Battle for Central Europe: The Siege of KÖZLEMÉNY
