Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
576 WESSELÉNYI MIKLÓS ÉS AZ AUGSBURGI ALLGEMEINE ZEITUNG sen történteket szerette volna hitelesen bemutatni.62 Az események pontos közlése érdekében barátjától, a közgyűlésen résztvevő korábbi bihari alispántól, Beöthy Ödöntől kért információkat a történtekről, illetve a tanácsát kérte, mire helyezzen cikkében nagyobb hangsúlyt.63 Emellett egy másik forrást is felhasznált, az 1846 áprilisától Zsibón időző Kemény Zsigmond kéziratát, amelyet Kemény a rendelkezésére bocsátott.64 A Beöthyvel folytatott időigényes egyeztetéseket követően 1846 júniusára készült el a cikk végleges változata, amelyet Lukács Móric segítségével juttatott el az augsburgi szerkesztőségnek.65 Wesselényi cikkében 1845 júniusától mutatta be a Bihar vármegyei közgyűlések előzményeit és a vármegyei tisztújítás során elkövetett törvénytelenségeket, megteremtve ezzel a decemberi közgyűlés kontextusát. Ezt követően helyszíni tudósításhoz hasonló stílusban részletesen ismertette a december 15. és 18. közötti eseményeket. Írása végére tartogatta kritikus megjegyzéseit, nem csupán az Ueberschau der ungarischen Verhältnisse című cikk szerzőjének, hanem Tisza Lajos bihari adminisztrátornak66 és a konzervatívoknak is címezve: „Az elmondottakból világosan kiderül, hogy Bihar vármegyében is annak adminisztrátora magát konzervatívnak nevező pártjával együtt semmit sem konzervált, legfeljebb a rendetlenséget és a gyűlöletet.” 67 62 Tisza Lajos, Bihar vármegye adminisztrátora a törvényhatóság 1845. június 23-án kezdődő tisztújításán az ellenzékieket kiszorítva a jelöltek listáját nem a közgyűlés szavazatai alapján, hanem az általa kijelölt hívei közül maga állította össze. A bihari oppozíció feliratot intézett a Helytartótanácshoz a sérelem orvoslása érdekében, a Helytartótanács azonban további tárgyalásra visszaküldte azt a vármegyének. Az 1845. december 15-én kezdődő közgyűlésen az adminisztrátor ellehetetlenítette az ellenzékiek felszólalási kísérleteit és a sérelmek megvitatását. December 18-án fegyveres hajdúk oszlatták szét a közgyűlés ellenzéki résztvevőit, akik közül többeket súlyosan megsebesítettek. Lásd Horváth Mihály: 25 év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. Második kötet. Genf 1864. 327–331. 63 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 165. WM lmk. Wesselényi Miklós levele Beöthy Ödönhöz, 1846. máj. 7., 1846. máj. 31., 1846. jún. 8.; ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 133. Beöthy Ödön levele Wesselényi Miklósnak, 1846. máj. 20., 1846. jún. 13. 64 Balogh Elemér : Kemény Zsigmond választójogi nézetei a reformkorban. Acta Universitatis Szegedi ensis: acta juridica et politica, 49. (1996) 1–48. sz. 83. Kemény Zsigmondnak a Wesselényi-levéltárban fennmaradt kéziratát közli Ferenczi Zoltán : A Biharmegyei 1845. deczember 15-iki gyűlés leírása. Budapesti Szemle 116. kötet (1903) 322. sz. 127–141. 65 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 165. WM lmk. Wesselényi Miklós levele Lukács Móricnak, 1846. jún. 29. 66 Tisza Lajos 1825-től aljegyzőként, majd 1831-től alispánként vett részt Bihar vármegye közéletében. Az 1832–1836. évi pozsonyi diéta megnyitásától 1833 tavaszáig törvényhatósága ellenzéki követeként volt jelen az országgyűlésen. 1837-ben a bihari konzervatívok támogatásával választották újra alispánnak, majd 1841-ben Bihar vármegye adminisztrátorává nevezték ki. 1848-ban lemondott hivataláról. Politikai pályájához részletesen lásd Petró Leonárd : Tisza Lajos, a bihari adminisztrátor. In: Bi hari Diéta VI–VII. Szerk. Kolozsvári István – Török Péter. Berettyóújfalu 2010. 59–75. 67 Ueber der Gräuelsceenen des 18 Decembers v. J. im Versammlungsaale des Biharer Comitats und deren Urheber. Allgemeine Zeitung, 1846. július 29. A cikk kézirata: ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 130a. Wesselényi Miklós „Zöld könyve” 173–181.
