Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
566 WESSELÉNYI MIKLÓS ÉS AZ AUGSBURGI ALLGEMEINE ZEITUNG intézkedhet saját belátása szerint, ahogy az a tudósításban szerepel, hanem ezeket a vonatkozó törvények szabályozzák. 13 Bár eredetileg nem akarta közölni megfogalmazott válaszát, rövidesen megváltoztatta álláspontját annak érdekében, hogy kiderüljön, az augsburgi lap „mennyire áll felső zsoldban”. Ennek érdekében elküldte írásának javított, fino mított változatát a Bécsben élő Nagy Károly csillagásznak azzal a kéréssel, hogy juttassa el azt az Allgemeine Zeitung szerkesztőségének. 14 Nagy 1836 januárjában egy ismeretlen bécsi barátja révén megpróbálta elküldeni a cikket, amelyet azonban már postára sem adtak, miután értesültek arról, hogy a bécsi cenzúra alá tartozó napilap nem közöl magyarországi szerzők tollából származó írásokat, kivéve, ha azokat a bécsi hatóságok jóváhagyásával kapják meg.15 A sikertelen válaszkísérletet követően Wesselényi naplójában csupán egyszer találkozunk külföldi sajtóorgánummal: 1838 augusztusában a Le Messager de Gand című lapban megjelent cikket tartotta említésre méltónak, amely pozitív színben ábrázolta őt, vélhetően az 1838. márciusi pesti árvíz során tanúsított helytállása kapcsán. 16 A francia lap cikkének említése arra enged következtetni, hogy a báró folyamatosan figyelemmel kísérte a külföldi sajtóorgánumok – korábbi naplóbejegyzéseiből ítélve elsősorban az Allgemeine Zeitung – Magyarországról és Erdélyről szóló cik keit. Annak tudatában azonban, hogy az augsburgi lap szerkesztősége nem fogja közölni válaszát, a tudósítások és cikkek lejegyzése elveszthette technikai fontosságát és szerepét Wesselényi naplóvezetési gyakorlatában. Az erdélyi peréhez hasonlóan, 1835-ben ellene indított magyarországi felségsértési perben 1839. február 8-án Wesselényit háromévnyi fogságra ítélték. Szeme egészségének folyamatos romlása miatt – többek hathatós közbejárásának eredményeként – 1839 áprilisában Gräfenbergbe utazhatott, hogy Vincenz Priessnitz gyógymódjának előírásai szerint javítson állapotán.17 A felső-sziléziai fürdőhely sokszínű társasági élete, a cseh, német, osztrák és román fürdővendégekkel való 13 ANR DJC fond nr. 928, crt. nr. 657. Wesselényi Miklós naplója, 1835. nov. 13. 14 ANR DJC fond nr. 928, crt. nr. 657. Wesselényi Miklós naplója, 1835. nov. 26. A Nagy Károlynak elküldött, javított változat nem maradt fenn Wesselényi irathagyatékában. Ismeretségük kezdeteiről nem rendelkezünk adatokkal. Elképzelhető, hogy a báró és Nagy Károly a Magyar Tudós Társaság révén ismerhették egymást, amelynek Wesselényi igazgatósági tagja, Nagy pedig 1832-től levelező tagja volt. Emellett valószínűsíthető a közös politikai elvekből fakadó rokonszenv is ismeretségük hátterében. Nagy szoros kapcsolatban állt az 1832–1836. évi pozsonyi diéta ellenzékének több neves személyével – mások mellett Kölcsey Ferenccel és Deák Ferenccel is –, maga is megfordult az országgyűlés helyszínén, Pozsonyban, így az is valószínűsíthető, hogy az 1832–36. évi diéta alatt találkoztak Wesselényivel. Lásd Nagy Károly levelei Bártfay Lászlóhoz (1831–1838). A szöveget gondozta, bev. Kovács Katalin. Aetas 12. (1997) 4. sz. 64–65. 15 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 146. Nagy Károly levele Wesselényi Miklóshoz, 1836. jan. 29. 16 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 129. Wesselényi Miklós naplója, 1838. aug. 19. 17 Wesselényi gräfenbergi éveihez részletesen lásd Csoma Borbála : Wesselényi Miklós levél- és napló részletei a gräfenbergi gyógykúráról. Levéltári Közlemények 76. (2005) 1. sz. 165–187.
