Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
EGY RANGON ALULI HÁZASSÁG TÁRSADALMI KÖRNYEZETE 560 halálára nem volt kétségbevonhatatlan bizonyíték, az ő esetében csak eltűnésről beszélhettek a kortársak (ezért volt sokáig eleven a Petőfi esetleges visszatéréséről szóló híresztelés, ideértve a szélhámos ál-Petőfik kérdését is). Ezért is lehetett Szendrey Júlia másodszori férjhez menetelének olyan egykorú morális megítélése is, hogy ezzel ő mintegy kinyilvánította és visszavonhatatlanná tette Petőfi halálát, elvéve a remény lehetőségét.69 Ehhez képest Lux Anna sorsát és jövendő sze replehetőségeit egyértelműen meghatározta a végrendelet s az ilyenkor szokásos özvegyi magatartást előíró szokásjogi gyakorlat, beleértve a gyermekek felnevelésének helyét és kereteit. Azaz Lux Annának nem volt kényszerítő szüksége (anyagi értelemben bizonyosan nem) egy újabb házasságra, számára a Wesselényivagyon kényelmes megélhetést biztosított, amíg megtartja férje nevét (Szendrey Júliát azonban férje halála anyagi értelemben is kiszolgáltatott helyzetbe hozta). Ráadásul Wesselényi halála nem volt szorosan véve egy közösségért hozott áldozat vagy vértanúi halál: az emléke melletti kitartást nem indokolták olyan kegyeleti szempontok, mint Batthyány Lajosné Zichy Antónia esetében a mártír miniszterelnök özvegyének szerepe.70 Mindezt megfontolva Lux Anna második há zassága szerelmi házasságnak tűnik, s nem kényszer szülte cselekedetnek. Persze még így is (sőt, talán éppen emiatt) erősen normasértő viselkedést jelentett, s elítélő értelmezéseket hívott életre. Hiszen aki elfogadta is Wesselényi szokatlan házasságát, éppen a Wesselényi iránti elfogultságtól vezettetve már aligha tudott azonosulni özvegyének újraházasodásával. Mindezt leginkább Ujfalvy Sándor emlékirata dokumentálta az utókor számára. Ha Wesselényi házasságának az egykorú visszhangját összefoglalóan szemléljük, akkor az itt összegyűjtött, írásban rögzített reflexiók azt mutatják, hogy a „meszaliánsz” megítélése nem volt erősen elutasító és megbélyegző. Természetesen mit sem tudunk arról a közvélekedésről, amelynek nem maradt visszakereshető nyoma, de az áttekintett vélemények Lux Anna személye kapcsán több, feltehetőleg irritáló elemet szóvá sem tettek. Idegenségének legföljebb a társadalmi vonatkozását észlelték erőteljesen mindazok, akik furcsállották Wesselényi választását (ilyen volt Széchenyi István és Wesselényi Jozéfa), de láthatólag az arisztokrácia sem volt ebben egységes, ahogyan Gyulay Lajos naplóbejegyzése is bizonyítja. Lux Anna nyelvtudásának hiányát vagy éppen 69 Bővebben lásd Szilágyi Márton: Petőfi Zoltán konfliktusos élete és halála. In: Uő : Határpontok. Bp. 2007. 119–132. Az utóbbi időben Gyimesi Emese foglalkozik Szendrey Júlia életének mikrotörténeti elemzésével. Lásd Gyimesi Emese: Szendrey Júlia és Arany János kapcsolata. In: „Ősszel”. Arany János és a hagyomány. Szerk. Szilágyi Márton. Bp. 2018. 129–152. 70 Vö. Hernády Zsolt Géza: „Nődnek jelentsd szíves tiszteletemet”. Gróf Batthyány Lajosné Zichy An tónia és Deák Ferenc kapcsolata. In: „Jól esik köztetek lenni...”. Női sorsok, szerepek Deák Ferenc környezetében. Szerk. Kiss Gábor. Zalaegerszeg 2015. 91–109.
