Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
SZILÁGYI MÁRTON 547 nem valószínű, hogy minden esetben maga Kossuth informálta feleségét a báró viselt dolgairól).24 Wesselényi a természetes gyermekeinek létét társadalmilag is megjelenítette: a jobbágyi alárendeltségben élő nőktől születettek esetében legalább az adott faluközösség biztosan tudhatott a báró ügyeiről s a születendő gyermekek származásáról, de a pesti leánynevelő-intézetben nevelkedő két lány kiléte sem lehetett titok a báró pesti ismerőseinek körében (még ha a nyilvánosság előtt a báró gyámleányaiként szerepeltek is). Mindez azonban láthatólag tolerálható és elfogadható volt Wesselényi ismeretségi köre számára. Ez akár a 19. század első fele arisztokráciájának a szexualitáshoz való viszonya szempontjából is jelzésértékű lehet, bár ehhez sajnos hiányoznak a párhuzamok, s az eddig szórványosan felbukkanó adatok összegzésére sem tett még kísérletet senki.25 Éppen ezért lehet érdekes kérdés, hogy vajon hogyan értékelték a kortársak (elsősorban a báró személyes ismerősei, akik elfogultak voltak iránta) Wesselényi Miklós ilyen előélet után, 1845-ben megkötött házasságát. A megvakulás rémével küszködő, majd a vakságot tudomásul venni kényszerülő26 Wesselényi ugyanis a csehországi fürdőhelyről, Freywaldauból, a gyógyke zeléséről27 az őt ápoló, akkor 15 éves Lux Annával tért vissza Zsibóra. A lány egy helybeli takácsmester lánya volt, aki teherbe esett Wesselényitől, s még szülése előtt, terhessége utolsó hónapjában a báró feleségül vette, hogy így biztosítsa születendő gyermeke törvényes származását. Azaz Wesselényi felesége nem volt sem a Magyar Királyság, sem az erdélyi nagyfejedelemség alattvalója, nem hogy nem volt arisztokrata, de még nemesi címmel sem rendelkezett, az anyanyelve sem volt magyar, sőt, eredetileg magyarul sem tudott. Az egyetlen, amivel nem lehetett akkoriban gond, az életkora volt: ennyi idősen már kötöttek a nők házasságot a 19. század első felében is, bár kétségtelenül nem ez volt az általános. Inkább a korábbi századok demográfiai szokásaira emlékeztet a 15 éves korban való házasodás, mert a 18. század végétől már kissé későbbre tolódott az ilyenkor tipikusnak 24 Annál is kevésbé, mert Wesselényi azt is följegyezte a naplójába 1836 márciusában, hogy egy Netti nevű pozsonyi lánytól azért húzódott vissza, mert a lánynak láthatólag Kossuth volt a kedvence. Priszlinger Zoltán úgy vélte, a lány prostituált volt (vö. Priszlinger Z . : Strigulákban mért férfiasság i. m. 219.), Kárpáti Attila István szerint azonban nem volt az, lásd Kárpáti A. I.: Wesselényi Miklós kapcso latrendszere i. m. 153–154. Akármelyiküknek van is igaza, ilyen információt nyilván nem lett volna célszerű megosztani az amúgy is féltékeny természetű Meszlényi Teréziával, még ha ekkor nem is voltak házastársak Kossuthtal. 25 Érdekes adalékot hozott erre például – igaz, inkább politikatörténeti szempontú értékeléssel – Hermann Róbert: Programvita és obszcenitás. Andrássy Gyula gróf és Dessewffy Emil gróf politi ko-pornografikus verses üzenetváltása 1848 elején (avagy mindig lehet lejjebb). In: Uő : Reformkor, forradalom, szabadságharc. Válogatott tanulmányok. Bp. 2016. 13–20. 26 Vö. Priszlinger Zoltán: Egy betegség hétköznapjai. Wesselényi Miklós szembaja és vaksága naplóbe jegyzései tükrében. Történelmi Szemle 60. (2018) 35–68. 27 Erről részletesebben Csoma Borbála: Wesselényi Miklós levél- és naplórészletei a gräfenbergi gyógy kúráról. Levéltári Közlemények 76. (2005) 1. sz. 165–187.
