Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
EGY RANGON ALULI HÁZASSÁG TÁRSADALMI KÖRNYEZETE 546 vált felismerhetetlenné. Ebből az anyagból az utóbbi időben végre született egy doktori értekezés Kárpáti Attila István munkájaként (korábban Veress Dániel más természetű, már kiadott forrásokat használt föl, Priszlinger legfőbb bázisa pedig a napló volt). Kárpáti értékes munkájában – noha természetesen fölhasznált más jellegű forrásokat is – alapvetően a levelezés volt a bázis. 19 Priszlinger Wesselényi szexuális életének elemzése kapcsán több réteget tudott elkülöníteni. Az első az a patriarchális színezetű s a 19. század első felében már archaikusnak tűnő földesúr–jobbágy viszony, amely lehetővé tette a jobbágynők szexuális igénybe vételét, voltaképpen természetesnek tekintve és – alighanem – érzelemmentessé is téve ezeket a viszonyokat.20 Jelen volt Wesselényi életében a városi (pozsonyi és pesti) prostituáltakkal való kapcsolat is, valamint egy – feltehetőleg – arisztokrata hölggyel folytatott, titkos szerelmi viszony, s e mellé minden további nélkül csatlakozhatott egy, a lovagi galantéria elemeit mutató, romantikus udvarlás is, amely azonban nem hordozta egy reménybeli házasság ígéretét.21 Ezek az egymás mellett élő s egymással alighanem időn ként érintkező, sőt keveredő (időben olykor párhuzamos) formák abban közösek voltak, hogy szinte mindegyik többé-kevésbé kívül került az egyéni intimszféra határain, azaz nem lehetett mások szeme elől teljesen elfedni. Nem volt tehát titok Wesselényi szerelmi életének számos mozzanata (még ha teljes spektrumában nyilván nem tárult is fel minden a kortársak számára).22 Például Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia élesen elítélte Wesselényi „túlcsapongásait”, azaz (ha jól értem) szexuális magatartását.23 S noha ez a vélemény jóval későbbi lejegyzésű (nem sokkal előzi meg Meszlényi Terézia halálát), nyilván korábbi, az eseményekkel egykorú értesüléseken alapult, amelyek ezek szerint egy nőhöz is eljuthattak (igaz, egy olyan asszonyhoz, aki férje révén sokat tudhatott Wesselényiről, bár az 19 Kárpáti A. I.: Wesselényi Miklós kapcsolatrendszere i. m. 20 Megjegyzendő persze, hogy éppen az utóbbi években Magyarországon is jelentkező érzelemtörténet ezen a ponton találhatna izgalmas forrásanyagot a Wesselényi-hagyatékban. Az érzelemtörténet hazai recepciója kapcsán fontos megemlíteni a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2017-es, gyöngyösi konferenciáját, amelynek anyaga megjelenés előtt áll. 21 Erről lásd Priszlinger tömör összefoglalását: Priszlinger Z . : Strigulákban mért férfiasság i. m. 226. 22 Ennek apró, de jellegzetes mozzanata, amikor Wesselényi a naplójában egy olyan, az 1832–36-os pozsonyi országgyűlés alkalmával megtörtént bordélyházi látogatást rögzített, ahol több alsótáblai követtel együtt vették igénybe a prostituáltak szolgáltatásait. Az 1836. márc. 9-ei bejegyzés szerint az „orgián” (ez Wesselényi szava) Beöthy, Darvay, Lutakovics, Balogh és Becski vett részt (Priszlinger Z . : Strigulákban mért férfiasság i. m. 214.). Azaz minden bizonnyal Beöthy Ödön bihari, Darvay Ferenc és Becsky Károly szatmári, valamint Balogh János barsi követ volt Wesselényi társa ebben a kalandban – a szintén emlegetett Lutakovicsot nem tudtam azonosítani, az országgyűlésen ilyen nevű követ biztosan nem volt. Az említett követek pályafutására lásd Pálmány Béla: A reformkori országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. I–II. Bp. 2011. 23 Vö. Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog menyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése. (Győri Tanulmányok Füzetek 13.) H. n. [Győr] 2008. 86.
