Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Lévai Csaba: George Washington mint rabszolgatartó
LÉVAI CSABA 539 amelyeket az utolsó négy évben ötvenezer dollár értékben eladtam, aligha tudnak a felszínen tartani.” 47 Fentebb tárgyalt ellentmondásos tapasztalataiból és a virginiai gazdaság állapotából kiindulva, az 1790-es évek elejére a tábornok arra a meggyőződésre jutott, hogy a rabszolgatartó gazdálkodás nem hatékony, s ez is újabb érvvel szolgált számára ahhoz, hogy a rendszer felszámolását kívánja. Ezt törvényhozási úton, a fokozatosság elvének betartásával, a rabszolgatartók tulajdonjogainak figyelembe vételével tartotta megvalósíthatónak.48 George Washington a „nemzet atyjaként” szinte mitikus magasságokba emelkedett az amerikai kollektív emlékezetben, de Magyarországon is hasonló kultusza bontakozott ki.49 Az utóbbi évtizedekben az Egyesült Államokban elterjedt az a történetírói irányzat, amely az amerikai „alapító atyákat” hús-vér emberekként is bemutatja, akik „nagy” történelmi tetteik véghezvitele mellett olyan „hétköznapi” gondokkal (is) küszködtek, mint például szökött rabszolgáik kerestetése. Tanulmányommal ahhoz kívántam hozzájárulni, hogy hazánkban is árnyaltabb kép alakuljon ki erről a kivételes történelmi személyiségről. GEORGE WASHINGTON AS SLAVEHOLDER By Csaba Lévai SUMMARY George Washington (1732–1799) is known first and foremost as the victorious leader of the American War of Independence and the first President of the United States. Yet the general was also one of the richest slaveholding estate owners in Virginia, and was thus inevitably confronted with “the greatest paradox in American history”; namely, that the American Revolution did not result in the abolition of slaveholding in the United States. Washington was not such a well-read political thinker as Thomas Jefferson (1743–1826) or James Madison (1751–1836), who, Virginia-based slaveholders themselves, were faced 47 George Washington levele Robert Lewis-nak 1799. aug. 18. WGW 37. November 1, 1798 – December 13, 1799. Ed. John C. Fitzpatrick. Washington 1940. 338–339. 48 Lévai Csaba: Forradalom – háború – rabszolgaság i. m. 49 Furstenberg, F.: In the Name of the Father i. m. 2006. A magyarországi Washington kultusz kibontakozására lásd Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. In: Uő: Napnyugati utazás – Napló. Bp. 1984. 504–506.; Kossuth Lajos: Emlékezés. In: Rabszolga Washington sírjánál. Kossuth emigráns társainak írásai Amerikáról. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp. 1953. 27–31.; Jared Sparks: Washington élete. Pest 1845.; Czuczor Gergely: Washington élete Jared Sparks után szabadon. Pest 1872.; Lázár Gyula: Washington: élet- és jellemrajz Irving, Bancroft és mások nyomán. Pest 1872.; Joób Lajos: Washington és Franklin. Két tanulmány. Bp. 1910. 155–337.; Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a polgárosodó Magyarország a kezdetektől 1848-ig. Bp. 1992. 101–105.; Pótó János: Az emlékeztetés helyei. Emlékművek és politika. Bp. 2003. 107., 109.
