Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Lévai Csaba: George Washington mint rabszolgatartó
521 SZÁZADOK . () . SZÁM Lévai Csaba GEORGE WASHINGTON MINT RABSZOLGATARTÓ * George Washington (1732–1799) katona, politikus és rabszolgatartó gazdálkodó volt, aki a rabszolgaságra vonatkozó nézeteit sohasem fogalmazta meg olyan, elméleti igényű irásokban, ahogyan azt más jelentős rabszolgatartó alapító atyák, például Thomas Jefferson (1743–1826) vagy James Madison (1751–1836) tették.1 Velük ellentétben, akik igazi hivatásukat a politikusi pályán találták meg, Washington közéleti elfoglaltságai idején is szorosan nyomon követte és felügyelte virginiai gazdaságainak a működését. Ez azt jelenti, hogy a függetlenségi háborút követően kialakított önképének alapvető elemévé vált, hogy hatékony gazdálkodóként is betöltse azt az egész nemzet számára példamutató szerepkört, amelyre a háborúban elfoglalt vezető pozíciója predesztinálta, s amelyet elnökké választása csak tovább erősített. Jefferson önképében ugyancsak fontos szerepet játszott, hogy magát is az általa elképzelt erényes köztársaság alapját képező önálló földművelők egyikének tekintette, de a gyakorlati gazdálkodás – erre vonatkozó elméleti érdeklődése ellenére – sohasem izgatta annyira, mint Washingtont. Ő is törekedett gazdálkodása megújítására, ám ezek a próbálkozások inkább saját vagy olvasott elméletein, mintsem gazdálkodói gyakorlatán alapultak, s pályája folyamán periodikus ingadozással, leginkább akkor jelentkeztek, amikor ideiglenesen visszavonult a politikai élettől. Madisont Jeffersonnál is kevésbé érdekelte a mezőgazdálkodás. 1817-ben ugyan megyéje mezőgazdasági társaságának (Albemarle Agricultural Society) az elnökévé választották, ám ott elmondott egyetlen beszédét a helyi gazdálkodók gyakorlati szempontból értelmezhetetlennek és haszontalannak találták. Az Egyesült Államok első, * A tanulmány elkészítéséhez szükséges kutatásokat a Fred W. Smith National Library for the Study of George Washington (Mount Vernon, Virginia) egyhónapos kutatói ösztöndíja (2015. szeptember), illetve egy Fulbright kutatói ösztöndíj (University of Virginia, 2018. február–június) tette lehetővé. 1 Jefferson esetében lásd Notes on the State of Virginia. Query XIV. In: Writings. Szerk. Merrill D. Peterson. New York 1984. 264–270. Ennek részletei magyarul is olvashatók, lásd Új rend egy új világban. Dokumentumok az amerikai politikai gondolkodás korai történetéhez. Szerk. Lévai Csaba. Debrecen 1997. 104–110. Madison vonatkozásában lásd Jonathan Bull and Mary Bull. In: Writings. Ed. Jack N. Rakove. New York 1999. 779–786.; Lévai Csaba : „Reszketek hazámért, ha arra gondolok, hogy Isten igazságos.” Thomas Jefferson és a rabszolgaság problémája. Aetas 1. (2001) 5–26.; Lévai Csaba : „Egy olyan fekete fellegként tekintettem a rabszolgaság intézményére, mint amely ötven esztendeje ott lebeg az ország felett”. (George Washington, John Adams és James Madison felfogása a rabszolgaságról.) In: Költők, kémek, detektívek, pirítós és fordítások. Írások Novák György tiszteletére. Szerk. Vajda Zoltán. Szeged 2012. 171–189.; Vajda Zoltán: A szeretet köztársasága. A szentimentalizmus hatása az Amerikai Egyesült Államok korai időszakának politikai gondolkodásában. Debrecen 2017. 120–136.
