Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc centenáriuma a magyar történetírásban
HERMANN RÓBERT 499 Elvetélt tervek, feltűnő hiányok Végül érdemes néhány szót szólni mindazokról a tervezett munkákról, amelyek nem vagy csak késve jelentek meg, illetve azokról a témákról és műfajokról, amelyekről nem jelent meg érdemi ismertető. A Teleki Pál Tudományos Intézet A Történettudományi Intézet kiadványai című sorozatában (a Szabó István kötetének belső fülén található felsorolás szerint) három kötet megjelenését tervezték még. Makkai László Erdély és Magyarország uniója 1848-ban címmel írt volna kötetet, I. Tóth Zoltán megírta volna Az erdélyi román nacionalizmus második százada történetét, Berlász Jenő pedig – Mérei köte tének párjaként A magyar gazdasági élet és társadalom az 1848-as forradalom korában címmel adott volna közre munkát. Makkai László kézirata nem készült el, Berlász Jenőéről sincs információnk. I. Tóth Zoltán terve az volt, hogy az 1792–1849 közötti időszak történetét írja meg két kötetben, 50 ív terjedelemben. Ebből az első kötet tárgyalta volna az 1792–1848 közötti időszakot, a második 1848–1849-es magyar–román viszonyt.79 A kézirat ebben a formában nem készült el, de I. Tóth Zoltán később, az egyetemi tankönyv előmunkálataként megírta a román nemzeti mozgalom 1790–1848 közötti történetét, az 1848–1849-es magyar viszonyról pedig több résztanulmányt publikált. 80 A Magyar Történelmi Társulat által meghirdetett centenáriumi pályázatra készült, de csak 1950-ben látott napvilágot Fekete Sándor A márciusi fiatalok című összefoglaló munkája, amely nagyobbrészt a korabeli sajtón, a kiadott írói életműveken, illetve (Vasvári Pál tekintetében) némi levéltári kutatáson is alapult. A kézirat egy része már 1948 tavaszán készen volt, a Valóság közölt is belőle egy fejezetet. A szerző későbbi önkritikus visszaemlékezése szerint azonban már-már olyan aránytévesztő módon hangsúlyozta a márciusi fiatalok és a Batthyánykormány ellentétét, hogy a tájékozatlan olvasó hajlamos lehetett megfeledkezni arról, hogy az igazi frontvonal mégsem közöttük, hanem a forradalmi és az ellenforradalmi tábor között húzódott. 81 Tolnai Gábor szerkesztésében készült volna az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött hét 1848–1849-es naplót és emlékiratot tartalmazó forráskiadvány. Ezt a kiadványtervet még a Kézirattár 1950-ben megjelent tematikus 79 Csatári Dániel: I. Tóth Zoltán. In: I. Tóth Zoltán: Magyarok és románok. S. a. r. Csatári Dániel. Bp. 1966. 42–43. 80 I. Tóth Zoltán: Az erdélyi és magyarországi román nemzeti mozgalom (1790–1848). S. a. r. Csatári Dániel. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 12.) Bp. 1959.; 1848–1849-es tárgyú tanulmányait közli I. Tóth Zoltán: Magyarok és románok i. m. 193–370. 81 Fekete Sándor: A márciusi fiatalok. Bp. 1950.; Fekete Sándor: A márciusi ifjak ideológiája. Valóság 4. (1948) 3. sz. 161–170.
