Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Molnár András: Szabadidő, szórakozás, társasági élet a pozsonyi diétán. Deák Antal országgyűlési élményei, 1825–1833
MOLNÁR ANDRÁS 473 A társulat egyik utolsó előadása a vidéki nemesség körében népszerű zalai költő, Kisfaludy Sándor Az emberszívnek örvényei című történeti szomorújátéka volt, amely a nemességet magasztalva azzal a tanulsággal szolgált, hogy a magyar nemesnek magyar nemes leányt kell feleségül vennie, különben megbűnhődik. Akadtak ugyan a darabban szép részletek, s elég gördülékenynek tűnt a költői nyelve is, a jellemrajzok azonban eléggé naivak, a monológok hosszadalmasak, a jelenetek pedig gyengék voltak.62 Hasonlónak találta a darabot Deák Antal is: „A napokban játszották itt Kisfaludy Sándor úrnak az »Emberi szívnek örvénye« alatt készült munkáját. Sok szép lelkes, tüzes hazafiúi kifejezések fordultak elöl abban, de az egész mégsem nyerte meg a közönségnek helyben hagyását, mert nem készült az egészen a drámáknak szoros rendszabásai szerint, melyeket a mái ízlés igen meg kíván és tud ítélni.”63 A zalai követ 1826 januárjának derekán még azt írta sógorának, hogy Pozsonyban mindennap színházi előadás van,64 egy héttel később viszont már a magyar színtársulat távozására keresett magyarázatot: „a Magyar Színjátszó Társaság nem tudván itt élni, eltávozott; ez[t] azonban nem a diaetán uralkodó magyar lélek elhamvadásának, hanem inkább önnön maga a Társaság felette sokat kívánó indulatjának lehet tulajdonítani. Kaptak ők itt eddig közel 10 ezer forintot, s mégis az a panaszok, hogy nem elég fenntartásokra; ha tehát ez a szép summa a mostani szűk időben nem elég, akkor nem igen reménylhetjük, hogy a Magyar Színjátszó Társaság valaha erős lábra kaphasson hazánkban, mert szer felett való áldozatokat még hasznosabb intézetekre sem igen képes most a nemzet tenni.” 65 Az 1825–1827-es diéta hátralévő időszakában, valamint 1830 őszén az országgyűlés színházszerető résztvevőinek be kellett érniük az állandó német társulat játékával, mivel magyar színészek csak hét év elteltével léptek fel ismét Pozsonyban. Időközben Komlóssy Ferenc igazgató a nyugat-dunántúli vármegyék anyagi támogatásával szervezte meg a Dunántúli Színjátszó Társaságot, mely 1831-ben és 1832-ben végigjárta a jelentősebb dunántúli városokat, elsősorban megyeszékhelyeket. A Komlóssy vezette társulat 1833. január 13. és május közepe között vendégszerepelt Pozsonyban. A városi színházban másnaponként tartott előadásaik költségeit ismét bérletek értékesítésével próbálták fedezni, de így is anyagi gondokkal küszködtek, fogadtatásuk pedig igen eltérőnek bizonyult. Elsősorban az országgyűlési 62 Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés. V. A magyar irodalom a XIX. század első harmadában. Bp. 1932. 410–411. 63 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1826. jan. 2. 6. Vö. Marczali H.: A magyar politikai élet i. m. 59. 64 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1826. jan. 16. 9. 65 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1826. jan. 23. 3–4. Vö. Marczali H.: A magyar politikai élet i. m. 59.
