Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Molnár András: Szabadidő, szórakozás, társasági élet a pozsonyi diétán. Deák Antal országgyűlési élményei, 1825–1833
MOLNÁR ANDRÁS 469 kikapcsolódni vágyó résztvevői.35 Utóbbiak közé tartozott Deák Ferenc is, aki – mint ismeretes – 1833 májusától, Pozsonyba érkezésétől kezdve mindennap nagy sétákat tett kora reggel és estefelé a Sétatéren vagy a Ligetben, többnyire követtársai társaságában, akik szívesen hallgatták adomáit és eszmefuttatásait. Deák Ferenc sétái közben is gyakran politizált; így próbálta kivédeni, hogy a császári titkosrendőrség besúgói kihallgassák az ellenzéki követekkel folytatott beszélgetéseit. 36 Öccséhez hasonlóan Deák Antal is elsősorban a mozgásigényét elégítette ki, illetve egészségét próbálta megőrizni a pozsonyi sétatereken, parkokban. 1826 júniusában azt panaszolta sógorának, hogy az esős idő alkalmas ugyan a színházba járásra, de jobban szeretné, ha jó idő volna és sétálni lehetne, mert úgyis eleget ülnek az országgyűlésen.37 1830 szeptemberének végén szintén arra panaszkodott, hogy a kellemetlen, esős időjárás miatt sem a Sétatérre, sem a Ligetbe nem lehet menni, így a folytonos ülés nem tesz jót az egészségének.38 A követi tisztségéről lemondott és az országgyűlés elhagyására készülő Deák Antal 1833 elején alig várta, hogy kitavaszodjon. „A Dunán az álló híd már egészen készen lévén – számolt be róla március 10-én a sógorának –, csapatonként tódul a pozsonyi nép kocsin és gyalog azon keresztül az Auba sétálni, s noha az idő folyvást kedvetlen és borult, de mivel nagy hideg nincs, magam is már néhányszor általkeltem rajta”. 39 Amikor három héttel később, március végén már kellemes tavaszi időben, rügyező fák között sétálgathatott az emberekkel tömött pozsonyi Ligetben, a következőket írta sógorának az átrendezett városi parkról: „ezt egészen újra, angol módra organisálták, a nagy árnyékos fák és egyenes sétáló helyek helyett tekervényes utakat és apróbb csemetefákkal való ültetéseket készítettek, s így, ha melegebb lesz, kevés árnyékot lelnek az abban sétálni kedvelők”. 40 A 40 év körüli, agglegény Deák Antal – eltérően szintén egyedülálló, ám a nőkhöz kevésbé vonzódó öccsétől – nem annyira politikai, sokkal inkább szerelmi találkákra, a pozsonyi hölgyekkel való ismerkedésre igyekezett felhasználni a város társasági életének szabadtéri helyszíneit is. Nemcsak a külföldi újságírók tapasztalták, hogy Pozsony utcáin feltűnően sok szép nő látható,41 a zalai követ is arról számolt be a császárvárosban 1826. június 13-án tett egynapos látogatása után, hogy Bécs „fejérnépje nem oly kellemetes és tetszetős, mint a pozsonyi 35 Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei. Pozsony 1905. 282–283., 570–571.; John Paget: Ma gyarország és Erdély. Vál., szerk. Maller Sándor. Bp. 1987. 19., 22. 36 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Levelestár (a továbbiakban: OSZK Kt. Levelestár) Deák Ferenc levele Oszterhueber Józsefhez. Pozsony, 1833. máj 11. (Közli: Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833–1834. S. a. r. Sándor Pál. Zalaegerszeg 1997. 18.); Tóth L.: Deák Ferencz i. m. 29.; Pulszky F.: Életem és korom I. i. m. 158.; Völgyesi O.: Deák Ferenc i. m. 5. 37 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1826. jún 19. 7. 38 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1830. szept. 27. 14. 39 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1833. márc. 10. 10. 40 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1833. márc. 31. 8. 41 Takáts S.: Társasélet a pozsonyi országgyűléseken i. m. 375.
