Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Hermann Róbert: Köszöntő
461 SZÁZADOK . () . SZÁM KÖSZÖNTŐ Kevés történész mondhatja el joggal magáról, hogy munkássága alapvető fordulatot hozott egy korszak vagy egy kérdéskör kutatásában. A most 90. évét betöltő Urbán Aladár közéjük tartozik. Első publikációi 1955-ben, azaz 64 éve jelentek meg, s nem túlzás azt állítani, hogy Batthyány Lajos gróf, az első független felelős miniszterelnök pályafutásának, illetve a Batthyány-kormány tevékenységének feldolgozásában historiográfiai jelentőségű munkát végzett. Batthyány történeti szerepének újjáértékelése, pontosabban méltó helyének kijelölése nagyobbrészt az ő érdeme. Ha tanulmányainak és monográfiáinak során végigtekintünk, nem kell különösebben bizonygatnunk az állítás megalapozottságát. Urbán Aladár első munkáiban, majd ezekből kinövő kandidátusi értekezésében (A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán ) a Batthyány-kormány hadseregszervező munkájával foglalkozott. A munka végkövetkeztetése szerint Batthyány és társai tisztában voltak azzal, hogy az 1848 áprilisában önállóságát visszanyert Magyarországnak szüksége van saját hadseregre, s a törvényi és anyagi lehetőségek kettős szorításában mindent megtettek egy önálló hadsereg felállítása érdekében. Urbán ezáltal megcáfolta azokat a közkeletű s 1948 után már-már megkérdőjelezhetetlennek tekintett állításokat, miszerint Batthyány és kormánya megalkuvó és naiv politikusok gyülekezete lett volna, leszámítva a mindent tisztán látó s az ellenforradalom támadására egyedül készülő Kossuthot. Következő nagy munkájában, az 1986-ban önálló kötetként is megjelent nagydoktori értekezésében Batthyány Lajos miniszterelnökségének történetét írta meg. Ebben – korábbi tanulmányainak szintézise mellett – feldolgozta a kormány mindennapi működését, külpolitikai tájékozódását és tevékenységét (sok tekintetben kiegészítve Hajnal István monográfiáját), a kormányfő innsbrucki és bécsi tárgyalásait. 1999-ben két vaskos kötetben publikálta Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratait, s ezzel páratlanul fontos szolgálatot tett a korszak kutatói számára. De ő publikálta magyar fordításban Batthyány főbenjáró pörének iratait is. Szintén ő a szerzője az 1848–1849. évi európai forradalmi hullámot bemutató népszerű összefoglalónak (Európa a forradalom forgószelében, 1848– 1849 ), s egy rövid, ismeretterjesztő munkában megírta a pákozdi csata tör ténetét is. 2007-ben Batthyány miniszterelnökségének, fogságának és vértanúhalálának történetét dolgozta fel egy nagymonográfiában. Utolsó önálló kötetében pedig a főváros 1848-as rendvédelmének, illetve az Országos Rendőri Hivatal TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE
