Századok – 2019

2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pósán László: A Német Lovagrend és az erdélyi püspökök viszonya a Barcaságban (1211‒1225)

A NÉMET LOVAGREND ÉS AZ ERDÉLYI PÜSPÖKÖK VISZONYA A BARCASÁGBAN (1211–1225) 44 hadjáratok célpontjává válhattak, és a Balkán feletti latin-magyar hegemónia megteremtésének esélye egyáltalán nem tűnt lehetetlennek. Nem véletlen, hogy a Latin Császárság legelszántabb ellensége kezdetektől a közvetlen szomszéd, a kunokkal szövetséges bolgár állam volt, és fokozódtak a magyar határok elleni kun támadások is.13 Amikor 1205-ben Adrianopolisznál Kalojan cár legyőzte I. Balduin latin császárt (1204–1205), a seregében 14 000 kun fegyveres har­colt. (Ez a győzelem tette lehetővé Kisázsiában egy bizánci utódállam, a Nikaiai Császárság létrehozását.)14 A Konstantinápolyt elfoglaló keresztes had vezére, Montferrat-i Bonifác, aki a Thesszaloniki Királyság ura lett, II. Izsák császár öz­vegyét, a magyar király testvérét vette feleségül. Ez politikai szövetséget jelen­tett Thesszaloniki és Magyarország között, és potenciális fenyegetést jelentett a bolgár és kun területekre.15 Az adrianopoliszi győzelem után Kalojan pusztító támadásokat vezetett a Latin Császárság és a Thesszaloniki Királyság ellen (1205, 1206, 1207). Haderejének nagy részét kunok alkották, a havasalföldi szálláste­rületeken maradt kun fegyveresek pedig a magyar határokat fenyegették. 1207-ben Thesszaloniki ostroma során életét vesztette Kalojan cár, és ugyanebben az évben Montferrat-i Bonifác is meghalt.16 Kalojan halála után a tényleges örökös, (II.) Aszen Iván fiatal kora miatt hatalmi harc robbant ki a bolgár államban, és a volt uralkodó egyik unokaöccse, Boril (1207–1218) szerezte meg a trónt, de Kalojan más rokonai saját uralmi területeket igyekeztek kihasítani. Boril unoka­testvére, Aleksziosz Szlav Melnik vidékén épített ki önálló hatalmat, és Henrik latin császárral (1206–1216) szövetkezett, aki csapatokkal támogatta Boril el­leni harcát. A legitim trónörökös, II. Aszen előbb a kunokhoz, majd onnan a Kijevi Rusz földjére menekült.17 Boril az ellene szerveződött erőktől elszenve ­dett vereségei miatt jelentősen meggyengült, és ennek következtében egyre több helyen fordultak szembe vele. Amikor 1210-ben Vidinben a helyi bojárok és a II. Aszen mellett felsorakozott kunok felkelést robbantottak ki, kénytelen volt a magyar király segítségét kérni. Egy jóval későbbi dokumentum, IV. Béla ma­gyar király 1250. június 23-án kelt oklevele szerint II. András 1210-ben Joachim 13 Şerban Papacostea: Terra Borza et ultra montes nivium. Ein gescheiterter Kirchenstaat und sein Nachlass. Generalprobe Burzenland. Neue Forschungen zur Geschichte des Deutschen Ordens in Siebenbürgen und im Banat. Siebenbürgisches Archiv 42. (2013) 30–39., itt: 30.; Schmitt, J.: Balkan ­politik der Arpaden i. m. 37. 14 Kovács Sz.: A kunok története i. m. 209–210.; Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Bp. 2003. 372. 15 Maier, F. G.: Byzanz i. m. 317.; Borislav Primov: The Third and Fourth Crusades and Bulgaria. Études historiques 7. (1975) 43–67. 16 Maier, F. G.: Byzanz i. m. 321.; Kovács, Sz.: A kunok története i. m. 211.; Schmitt, J.: Balkanpolitik der Arpaden i. m. 38. 17 Maier, F. G.: Byzanz i. m. 322.; Niederhauser Emil: Bulgária története. Bp. 1959. 51–52.; Schmitt, J.: Balkanpolitik der Arpaden i. m. 38–39.

Next

/
Oldalképek
Tartalom