Századok – 2019
2019 / 2. szám - KRÓNIKA - Topotéka. Helyi közösségek részvétele a magánjellegű dokumentumok megőrzésében és megosztásában (Toma Katalin)
TOMA KATALIN 433 megfogalmazott célkitűzések összhangban álltak a pályázatban kiírt elvárásokkal, s hogy megtörtént a pályázatban kitűzött feladatok végrehajtásának alapos kidolgozása is. Ennek ellenére a projekt kezdetén a partnereknek komoly kihívásokkal kellett szembenézniük. Először is a topotéka platform feltételezi olyan közösségek meglétét, amelyek erős helyi identitással rendelkeznek és amelyekben a helytörténetírásnak, a honismereti egyesületeknek komoly hagyományai vannak. A projektben nyolc különböző történelmi és szociális háttérrel rendelkező ország vállalkozott a feladat végrehajtására, s kérdés volt, vajon működik-e a modell más-más feltételek között? A következő problémát az jelentette, hogy a projekt elindítása előtt az új topotékák laikusok, kisközösségek kezdeményezésére jöttek létre, most pedig szakmai intézmények vették át ezt a szerepet, amelyek ráadásul nem rendelkeztek a topotéka meglétéhez szükséges lokális kapcsolatokkal. Meg kellett tehát találni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül eljuthattak a helyi identitással rendelkező kisközösségekhez. Végül nagyon komoly kihívást jelentett mind a partnerek, mind pedig az üzemeltető számára, hogy létrehozzák a partnerországok nemzeti nyelvű felületeit. Ez a kérdés is megoldódni látszik: jelenleg a német és angol mellett 11 különböző nyelv szerepel az online platformon. E 11 nyelvből a finnországi sámi három különböző dialektusa képviselteti magát az oldalon. Budapest Főváros Levéltára számára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és annak kerületi fiókjai váltak fontos partnerré és töltötték be a közvetítő szerepet a helyi identitással rendelkező városrészek felé. E fiókkönyvtárak könyvtárosai kapcsolatban állnak a honismereti társaságokkal, ismerik azokat a személyeket, akik a kerület múltjára vonatkozólag gyűjteménnyel rendelkeznek. Lelkesen, önkéntes alapon kapcsolódtak be a topotéka gondozásába, amelynek köszönhetően a könyvtáruk is új látogatókkal gyarapodott. A vidéki topotékák alapításában a projektben részvevő levéltári munkatársak személyes kötődései segítettek. Berettyóújfaluban és Solymáron az önkormányzat is támogatja a kezdeményezést. Berettyóújfaluban a Bihari Múzeum munkatársai végzik az adminisztrátori feladatokat. Az Észt Nemzeti Levéltár hasonlóképpen, csak nem a városi, hanem a regionális könyvtárakban talált együttműködő intézményre. Észtországban a területi könyvtárak feladatkörébe tartozik a regionális történeti források gyűjtése, így fontos szerepet töltöttek be a topotékák létrehozásában is. Finnországban az ötlet már nyitott kapukra talált, a magánszervezetek régóta keresték azokat a csatornákat, amelyek révén nyilvánossá tudnák tenni gyűjteményeiket. Ez megmutatkozik a topotékák számán is, amelyek közül már tíz elérhető, három pedig előkészületben van. A Horvát Nemzeti Levéltár végül középiskolák diákjaiban találta meg az együttműködő partnereket, bár ebben annak is fontos szerepe lehetett, hogy a
