Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
MITROVITS MIKLÓS 411 szerkesztőjeként dolgozott, tehát volt tapasztalata a lapkészítés gyakorlatáról. 1981 májusában kiutazott Lengyelországba Karol Modzelewskihez28 és Konrad Bielińskihez, rajtuk keresztül megismerte azokat a földalatti aktivistákat, akiktől elsajátította a különböző nyomtatási és sokszorosítási technikákat. A kapcsolatok kiépítésében Ewa Milewicz, a KOR tagja volt segítségére, aki ekkor a Szolidaritás Filmügynökségén dolgozott, s rengeteg befolyásos ismerőse volt.29 Demszky az öt let forrására később így emlékezett vissza: „1980 őszén a kezembe került egy interjú, amit a lengyelországi NOWA független kiadó vezetőjével készített a Profil című osztrák hetilap szerkesztője. Konrad Bieliński ebben az interjúban arról beszélt, hogy a NOWA már a Szolidaritás szakszervezet megjelenése előtt sikeres földalatti vállalkozás volt. Elmondta, hogy milyen technikákkal nyomtatnak, és hogyan terjesztik a könyveket. A példányszámok lenyűgözőek voltak, a leírt technikák pedig egyszerűnek tűntek. Úgy éreztem, hogy kinyílt előttem a második Gutenberggalaxis, ami már a miénk, nem az övék. Az interjút lefordítottam, és befűztem a Naplóba. Nem reagált rá senki, de nem éreztem csalódást, ezt csinálni kell, nem értekezni róla – gondoltam.”30 Lengyelországi tanulmányútjának lényegéről pedig így számolt be: „A Krąg kiadó emberi megtanítottak »szitázni« és tulajdonkép pen ez a »tudomány«, ami lehetővé tette Magyarországon a szamizdatot, mert gép nem volt egyáltalán. Később, amikor lett, majd elvitték, akkor is »szitáztunk«.” Emellett megtanították neki a „ramkázást” is, amihez nem kellett sem gép, sem áram. Ez a lengyel találmány a szita és a stencilnyomás „összeházasításából” alakult ki. Elég volt egy képkeret és egy stencilpapír, és már otthon lehetett is nyomtatni. Mindössze két ember kellett hozzá: az egyik a lehúzókéssel dolgozott, a másik pedig kiszedte a képkeret alól a nedves nyomatot és szétteregette a lapokat. 31 Demszky tehát Lengyelországból hazatérve döntött úgy, hogy Magyarországon is létre kell hozni egy független kiadót, ez lett az AB Független Kiadó.32 Ez azért volt rendkívüli jelentőségű, mert korábban nemcsak független kiadó nem létezett, hanem még a sokszorosítás is írógépen történt. Az új lengyel technika alkalmazása tette lehetővé a gyors és nagy példányszámú kiadást. foglalkozott. A SZETA egyik alapítója. A rendszerváltás után öt cikluson keresztül Budapest főpolgármestere. 28 Karol Modzelewskit még 1978-ban ismerte meg Demszky Budapesten a párizsi magyar emigráció közvetítésével. 29 Ewa Milewicz dossziéja: AIPN BU 0 1222/2316. 30 Demszky Gábor: Elveszett szabadság. Láthatatlan történeteim. Bp. 2012. 118. Demszky a cikket lefor dította magyarra és befűzte a demokratikus ellenzékiek közös naplójába (ezt a naplót 1977 és 1982 között mintegy 100 magyar ellenzéki közösen írta). OSZK Kézirattár (a továbbiakban: OSZK Kt) 403. fond. 1. doboz. 700–707. Konrád Bielinski: Mi szívesen nyomunk. Az underground és a média. 31 Demszky G.: Elveszett szabadság i. m. 122‒123. 32 Mitrovits Miklós interjúja Demszky Gáborral, 2018. szeptember 17. (A szerző tulajdonában, publikálatlan.)
