Századok – 2019

2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához

JAKAB RÉKA 369 vagy forgalmazásával foglalkozott. Azonban legnagyobb vállalkozásával a csa­lád régi ipari tevékenységét folytatta. Az úrkúti üveghuta 1875‒1876-ban került felszámolásra.148 A felszámolásban szerepet játszhatott egy korszerűbb technoló­giával működtetett üveggyár létrehozásának terve. Bernát 1878-ben hozta létre a Zichy-uradalom területén fekvő Ajkán a környék szénkitermelésére, a kiépült vasútvonalra és az egykori somhegyi, illetve úrkúti munkásokra alapozva a csa­lád új üzemét, a ma is működő üveggyárat.149 A gyár kezdetben lámpacilindere­ket, gyógyszeres üvegeket, háztartási poharakat gyártott. A megyei lapok lelke­sen dicsérték a gyár produktumait, amelyeket Bernát bizományban Budapesten is értékesített.150 Lánya, Emma 1888-ban Székesfehérváron ment férjhez Klein Zsigmond csabai kereskedőhöz.151 1892-ben Bernát eladta a gyárat. Budapesten hunyt el 1919-ben. Öccse, Antal 1841 körül született Pápán. Az 1860-as évek legelején az ő nevé­vel is találkozunk a nagyvázsonyi uradalom gazdasági levelezésében. Rövid ideig az újraindított úrkúti üveghuta inspektora volt, apja és testvére mellett ő is ré­szese a család vállalkozásainak. Későbbi tevékenységéről nincsenek ismereteink, 1900-ban egy közjegyzői iratban birtokosként tűnt fel, és Budapesten lakott a VI. kerületi Lázár u. 13. szám alatt.152 Felesége Altstock Fáni volt, Irma lányuk dr. Vincze Ignác ügyvédhez ment feleségül. A család 1905-ben a Margit rakpart 56. szám alatt lakott.153 Antal Budapesten a Kemnitzer (ma Dohnányi) utca 7. szám alatt hunyt el 1907. november 11-én. Rendszeresen publikált a Magyar Zsidó Szemlében, elsőként itt közölte a pá­pai zsidók 1748-ban kelt védlevelét, amelyet ő őrzött eredetiben. Ez nem megle­pő, ha meggondoljuk, hogy felmenői községi elöljárók voltak. A gyáralapító vállalkozóvá lett Bernát pályája gazdasági tekintetben az üve­ges zsidó Ábrahám ősatya karrierindító vállalkozásának kiteljesedését jelenti. A gazdasági felemelkedéssel párhuzamosan zajló társadalmi mobilitás folytán, 148 Éri I.: Adatok i. m. 164. 149 „Neumann Bernát úr városunk szülöttje Ajkán, egy a jelenkor kívánalmainak megfelelő üveggyárat építtetett, s azt a f. hó 19-én megejtett s fényesen sikerült próba után immár megnyitotta. Ezen gyár az üveggyártás minden ágára kiterjedve, megyénk iparát s így haladását nagyban fogja előmozdítani. Mi a derék gyártulajdonosnak a legszebb sikert kívánjuk s megvagyunk győződve, hogy kereskedőink idevágó iparcikkeiket, nem a külföldi, hanem Neumann úr hazai gyárából fogják beszerezni.” Pápai Lapok, 5. (1878) 38. sz. 157. 150 Neumann Bernát pere a Schwarz Vilmosnak (Bp., V. Sétatér u. 6. sz. alatti üzlete) bizományba adott üvegáru ügyében. BFL VII.201 585/1890. A Bernát tulajdonában álló üveggyárról részletesen lásd Németh I.: Az ajkai üveggyár i. m. 568–630. 151 Pápai Hírlap 1. (1888) 29. sz. 5. Más adat szerint Klein monoki kereskedő volt. Németh I.: Az ajkai üveggyár i. m. 534. 152 BFL VII.176.a 691/1900 153 BFL VII.173.a 2591, 2592/1905

Next

/
Oldalképek
Tartalom