Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához
JAKAB RÉKA 367 alkalmazottként. Amikor 1862 körül Todescóék újra indították az úrkúti üveggyártást, hivatkoztak arra, hogy a gyártáshoz szükséges hamuzsírt is a birtokról nyerik, tehát a Neumannok által korábban kibérelt hamuházból.137 Az úrkúti huta az 1870-es évek közepéig termelt. Todesco és vázsonyi ügyvivője, Pollitzer Henrik német nyelvű levelezéséből csak az ügyvivőhöz írott leveleket ismerjük. Ezekből is egyértelmű, hogy Jakab és fiai vezették a hutát, de azon fölül a szeszgyártásra és a gabonatermésre is volt szerződésük. Utóbbiak miatt Todesco elégedetlen volt a Neumannok tevékenységével, 1862 augusztusában kemény levélben bírálta őket az ügyvivőnek. Nem kívánta őket többé bérlőnek, és az uradalmi adminisztrációban is változtatásokat sürgetett, mert csalást és hozzá nem értést sejtett. 1863-ban mégis arról értesülünk, hogy Jakab Vázsonyba kívánt költözni, mert Pollitzer az uradalom jószágkormányzójává kívánta őt tenni azt remélve, hogy kormányzása nyereséget hozhat. Todesco ezt nem kívánta megakadályozni, de azt nem engedélyezte, hogy Jakab számára az uradalomban házat építsenek, helyette a kastély egyik szárnyát javasolta lakás céljára.138 Pár hónappal később azonban arról értesülünk, hogy Jakabtól meg vonták az uradalom gazdasági igazgatását, és az üveghuta továbbműködtetése is kétségessé vált a gyér nyereség miatt. Todesco nem kívánt üvegüzemet működtetni arra hivatkozva, hogy egy ilyen üzletág vitele alapos ismereteket kíván.139 1863. július 1-jétől revíziót rendelt el az úrkúti teljes gazdaságra vonatkozóan, tehát az üveghutára is, és ezt követően megszűnt a Neumannok érdekeltsége Úrkúton. 140 Jakab testvére, Fülöp a Neumannok egy másik ipari vállalkozását vitte: gyá rosként a pápai pipaüzemek egyikét vezette.141 Az 1810-es években született Pápán. 1848-ban apja háztartása mellett írták össze feleségével, Herzfeld Bettivel (Babette/Teréz) együtt. Fülöp kezdetektől tagja volt a városi kaszinónak, 1844-ben pedig őt is a vallási újítást szorgalmazó pártban találjuk, aki 1100 forinttal járult hozzá a zsinagógaépítéshez. 1895 előtt hunyt el. Özvegye 1900-ban Budapesten halt meg, végrendeletéből ismerjük gyermekeiket: Hermina, Gyula, Emma, Paulina. 1900-ban Hermina (Wolf Adolfné) és Emma (Behron Károlyné) is özvegy volt, Paulina pedig már halott. Férje, dr. Spitzer Móric Ilka, Anna és Emil nevű gyermekeiket özvegyként nevelte. 142 137 Éri I.: Adatok i. m. 163. 138 MNL VeML XI.608 Gazdasági levelezés. Eduard von Todesco levele. Bécs, 1863. febr. 9. 139 MNL VeML XI.608 Gazdasági levelezés. Eduard von Todesco levele. Bécs, 1863. ápr. 28. 140 Németh István: Az ajkai üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch János cégig. 1878–1891. In: Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok 3. Veszprém 1976. 542. 141 Nagy Z.: A dunántúli i. m. 160. LXIV. tábla 142 BFL VII.8.d 38/1900
