Századok – 2019

2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához

A PÁPAI NEUMANNOK 360 részben a Zichyektől kibérelt hamuégetési joggal is ki lehetett elégíteni. Mivel ezáltal a Zichyekkel kapcsolatba léptek, újabb bérlemények is Salamon látókö­rébe kerültek. 1826-ban Salamon Ábrahám ügyletébe kapcsolódott be, amikor Zichy Károllyal, a nagyvázsonyi uradalom birtokosával több szerződést is kötött. Júliusban az úrkúti haszonvételekre és hamuzsírfőzésre szerződtek: kocsma, mé­szárszék, fa, bolt. Ezenkívül engedélyt kapott arra, hogy pipaföldet (agyagot) is kitermeljen. Itt fontos megjegyezni, hogy a korszakban Pápán több pipaüzem is működött, a Dunántúlon ekkor itt volt a pipagyártás központja. Az 1848-as ösz­szeírás alapján tudható, hogy több helyi zsidó család is érdekelt volt ebben az ipar­ágban, köztük volt a gyárosként összeírt Salamon, Neumann Fülöp és Jakab is. 106 A források alapján ítélve utóbbi kettő testvér volt, nagy valószínűséggel Salamon fiai. Úrkúton végül nem jött létre pipaüzem, az agyagot Pápán használták fel. A bérelt hamuház a nem sokkal azelőtt megszűnt úrkúti üveghuta területén volt. A szerződésben Salamon vállalta, hogy pálinkafőző házat is épít. Ez meg is valósult, hiszen 1832-ben a pápai Neumann fivérek írták alá a következő négy évre a pálinkafőzésre vonatkozó uradalmi szerződést.107 A későbbi forrásokban szeszgyárként azonosított üzem az 1860-as években is működött Úrkúton, ahogy az a Todesco fivérek és vázsonyi uradalmi intézőjük levelezéséből kiderül. Ezt az 1826 júliusában kötött szerződést a későbbi évek során többször megújították, a legutolsó adat szerint Neumannék bérleménye egészen 1849-ig szólt. 108 A Somhegyen működő pápai Neumannok úrkúti érdekeltségének kialakulása, mint említettem, azzal volt összefüggésben, hogy 1824-ben az úrkúti üveghutában megszűnt a termelés. A Zichy-uradalom a huta területén álló épületeket és az ide kapcsolható haszonvételeit nem akarta „parlagon hagyni”. A somhegyi hutának így eggyel kevesebb konkurense lett. Salamon az úrkúti haszonvételek mellett kibérelt hamuégető helyet a rendelkezésre álló erdővel együtt minden bizonnyal a somhe­gyi üveghuta működésének szolgálatába állította. Ezt az is megerősíti, hogy a szer­ződésben a Zichyek vállalták, hogy újabb hutát addig nem nyitnak a Bakonyban, illetve az egész uradalomban nem gyártanak üveget, míg Salamon szerződése tart. Ameddig a szerződés érvényben volt, nem is létesítettek Úrkúton bányát. Az úrkúti bérleményekre vonatkozó szerződést követően az 1830-as évek­ben Salamon tevékenysége, pápai érdekeltségei mellett, egyértelműen áttevődött Úrkútra, míg Somhegyen Salamon fia, Jakab maradt. Amikor pedig Somhegyen 106 Nagy Zoltán: A dunántúli cseréppipa-készítő műhelyek és termékeik a 19. században (Fontes Castriferriensis 1.) Szombathely 2001. 64. Nagy közli a pipabélyegzőjüket: LXIV. tábla. 107 MNL VeML XI.608 Szerződések, 1832. okt. 1. Gebrüder Neumann aus Pápa. 108 MNL VeML XI.608 Urkuter beneficien Contract zwischen Herrn Karl Grafen v. Zichy [...] und Herrn Salamon Neumann.

Next

/
Oldalképek
Tartalom