Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához
A PÁPAI NEUMANNOK 354 felvett uradalmi leltár szerint pedig a kőből épült hamuzsírfőző házban talált eszközállomány és felszerelés a bérlőé volt.70 Nyilvánvaló, hogy az üveggyártás elkez dése ezzel függött össze, hiszen az ahhoz szükséges hamuzsírt maga tudta megtermeltetni. A szerződéssel megszerezte a somhegyi léthez szükséges valamennyi létesítmény bérletét. Munkásait maga tudta ellátni. A huta épületei mellett lakóházak, műhelyek, raktár, istálló is a bérlemény részét képezték.71 A házakban a hutában dolgozó munkások laktak családjukkal. Az 1815. augusztus 25-én kötött szerződés részletesen szabályozta az erdő használatot, átengedte számára a huta és a regálék (kocsma, mészárszék, bolt) hasznát, engedélyezte a hamuégetést is. A makkoltatás idejét leszámítva marháit és lovait legeltethette. Fával nem kereskedhetett, de a hulladékból gyártott faeszközöket (talicska, villa, lapát) eladhatta. A táblaüveget és az itt gyártott bármilyen üvegárut fél áron volt köteles adni az uradalomnak. Biztosítékként a pápai Tanhoffer-féle házát kötötték le. A szerződést 20 évre kötötték. Ábrahám 1819-ben a Helytartótanácstól a céhekhez hasonló privilégiumot kapott, amelynek értelmében üzemében legényeket és inasokat tarthatott, felszabadíthatta őket, és a hutában készült üvegárut saját üzletében árulhatta, továbbá használhatta a császári sasos címert. Ekkor a „fabrika” – az indoklás szerint – 100 embernek adott kenyeret.72 Mindehhez előzetesen a Helytartótanács elrendelte annak felmérését, hogy mennyi és milyen minőségű üveget gyártanak, mekkora pénzt fektettek be, és mekkora haszon várható. A vármegye közbenjárásával lefolytatott szemle után nagyon kedvező képet festettek a huta helyzetéről és Ábrahám vagyoni viszonyairól. Pápai városi házát nagy értékűnek és kereskedésre alkalmasnak ítélték, kiemelték, hogy a huta és a mellette álló hamuház kőből épült, legalább 30 000 forintot érnek. Továbbá, hogy Ábrahámnak a kereskedésben is van vagyona, őt a környéken a nagyobb kereskedők közé sorolják. Jövedelmét 50 000 váltó forintra becsülték. A bányánál vezetett jegyzőkönyvek szerint 1815. október 1., azaz a bánya megnyitása óta Ábrahám a bányára 169 522 váltóforintot költött az építési költségeken fölül. Arra a kérdésre, hogy mennyit akar befektetni, Ábrahám azt nyilatkozta, hogy a sóskő őrlésére egy malmot szeretne még építeni a bányához közel. 73 Az ideális kép, amelyet a vármegye Ábrahám és a somhegyi huta helyzetéről festett, elérte ugyan célját, tehát a bérlő elnyerte a privilégiumot, ám a valós 70 SNA Az Esterházy család cseklészi levéltára, 1829-es leltárak. 71 Az 1817-es uradalmi számadáskönyv szerint Somhegyen egy részben erdővel, részben irtásterülettel borított 34 holdas birtok volt, amelyen nem volt település, csupán az ipar miatt laktak itt munkások, és az épületek is mind az ipari tevékenységet szolgálták ki. A hat zsellérház kivételével Neumann Ábrahám az egész pusztát kibérelte. MNL VeML XI.602.c 72 MNL VeML IV.1.a 159/1819. jan. 18., 58/1819. dec. 4. 73 MNL VeML IV.1.a-b 14/1819. márc.15. Vigyázó János főszolgabíró jelentése. 1819. márc. 18.
