Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához
JAKAB RÉKA 347 abban a korban gyökerezik, amikor még nem volt „profiltisztulás”, és amikor a vállalkozás jellegzetességét egyrészt éppen a vállalkozásra való hajlam adta, amely egy bizonyos kereten belül a legváltozatosabb üzleti tevékenységeket indukálta, másrészt a több lábon állás, a rugalmasság és a nagyfokú alkalmazkodó készség. Ábrahám, akit a legváltozatosabb tevékenységi körökben említenek a források, ezeknek az ismérveknek és feltételeknek tökéletesen megfelelt, ez volt sikerének a kulcsa. Ez a változatosság persze az üzleti szerencse forgandóságát is mutatja, amelynek hullámvölgyein a rátermettség és a gyors váltásra való képesség jelentette a hidat. Ábrahám üzleteinek összetettsége, folyamatos egybefonódása vagy váltakozása is ezt bizonyítja. Mikor a városba jött, házat vásárolt magának a Szent László utcában, majd ezt 1808-ban eladta a nagyvázsonyi Singer Salamonnak,33 és igyekezett előnyösebb, frekventáltabb helyen háztulajdont vagy bérleményt szerezni. Bonyolult adás-vételi és csereszerződések révén 1809-ben sikerült megszereznie a pápai Fő tér egyik legnagyobb, bolttal is rendelkező házát, az úgynevezett Tanhoffer-féle uradalmi házat, amelyet haláláig hol tulajdonosként, hol bérlőként lakott vagy használt. 34 A szomszédos Varasdi-féle házban található 14 bolt közül is bérelt kettőt egészen haláláig, amit aztán utódai vettek át. 35 Singerrel üzleti kapcsolatban is állt, 1818-ban két másik kereskedő nagy mennyiségű gubacsát együtt raktározták.36 1815-ben mindketten községi elöljárók lettek. 37 Ábrahám alaptevékenysége a terménykereskedés volt. E minőségében tűnik fel először a forrásokban, és ezt a tevékenységet haláláig folytatta azután is, hogy ipari vállalkozásba kezdett. Elsősorban a vármegyei katonaság szükségletére vásárolt fel és adott el gabonát, takarmányt. Az 1800-as évek első évtizedében a betáblázásaiban legtöbbször a terménykereskedésével kapcsolatos áthidaló kölcsönök szerepelnek. A terménykereskedés 33 MNL OL P 1216 capsa 64. nr. 247.; Jakab R.: Bérlőből polgár i. m. 65. 34 Házingatlan ügyeinek részletes bemutatását lásd uo. 65–67. 35 A bérleményre az első adatunk 1817-ből származik. Ekkor három évre kötött szerződést és somhegyi üvegeit árulta itt. Lásd MNL VeML Az Esterházy család pápa-ugod-devecseri uradalmánk iratai, XI.602.c Perceptorium inclitorum dominiorum Pápa, Ugod et Devecser pro anno 1817. 13. oldal. Pápán nem volt jellemző, hogy a városi zsidóknak megtiltották volna raktárak bérlését. A terményfelvásárló zsidók a termésmennyiségtől függően uradalmi épületeket is igénybe vehettek, hiszen a földesúrnak is érdeke volt a termény minél kedvezőbb értékesítése. Neumann Ábrahám a bakonyi Somhegyen lévő üveghutájában készült üvegáru elhelyezésére a városban kívánt raktárt bérelni, ahonnan könnyebben el tudta szállítani az árut. 1816-ban a Fő téren álló háza szomszédságában lévő két boltot kívánta megszerezni, amelyek közül az egyiket akkor Krakauer Dávid 250 forintért, a másikat pedig Neumann Albert 120 forintért bérelte. Az uradalom a nagyobb jövedelem reményében ráállt a kérésre és szerződést kötött Ábrahámmal, miszerint a következő évben, amikor a két zsidó kereskedő bérlete letelik, 300 és 144 forintos éves cenzus ellenében neki fogja kiadni a boltokat. Lásd MNL OL P 1216 capsa 64. nr. 265/75. 1816. okt. 24-ei levél. 36 MNL VeML V.2.a 243/1818. jún. 27. 37 MNL VeML V.2.a 283/1815. júl. 29.
