Századok – 2019

2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához

A PÁPAI NEUMANNOK 344 haszonvételek, boltok, terménykereskedés. Mindezeket azután is űzi, hogy 1815-ben Somhegyen üveggyártásba kezd. Ábrahám felesége, Semberger Julianna volt az, akinek nevét az egyik ház vá­sárlásakor keletkezett iratok megőrizték. Ott ugyanis közösen szerepelnek vásárló félként, tehát a megvásárolt városi ház közös tulajdonuk volt.21 A Semberger család­névvel nem találkozunk a pápai zsidóságra vonatkozó forrásokban, összeírásokban, ami arra utal, hogy Julianna sem volt pápai származású. 1809-ben Hering József uradalmi levéltárnoknak a Hosszú utcában (ma Fő tér) álló házát vásárolták meg. Semberger Julianna e néven többet nem szerepel az iratokban, azt azonban tudjuk, hogy túlélte férjét. 1828-ban a regnicolaris összeírásban, továbbá 1829-ben az ura­dalmi házakról készült leltárban özvegy Neumannéként említik. Neumann Ábrahámot valamennyi adóösszeírásban házasként jelölik, akinek egy fia és egy lánya volt. (Az évek során tehát a gyermekei száma nem gyarapo­dott.) Sajnos nem áll rendelkezésre olyan összeírás, amelyben a gyermekei név szerint szerepelnének, így hiányzik az a kapocs, amely az ősatyának tekinthető Ábrahámot a későbbi generációk népes körével összeköti, miközben a köztük fennálló szoros rokoni kapcsolat egyértelmű. 1808-ban a Pápai Református Kollégium diákjai között Ábrahám fiaként fel­tűnik Mandel Neumann, aki akkor 16 éves volt.22 Ő lehet az a fiú, akit az össze ­írások Ábrahám egyetlen fiaként említenek. Az iskolai adatok alapján 1791‒92-ben születhetett, tehát még a család Pápára jövetele előtt. Többet azonban nem találkozunk a nevével, eltűnik a szemünk elől, miközben még az 1819-es össze­írás szerint is Ábrahám egy fiúval szerepel, és a forrásokban lassan megjelennek a Neumann család második generációjába tartozó fiatalabb családtagok is, más nevekkel. Mi történhetett Mandellal? Ha megérte a felnőttkort, miért nem őt találjuk az Ábrahám tevékenységét továbbvivő családtagok között, vagy a bérelt ingatlanait továbbra is bérlők neve között? Feltételezhetjük azt is, hogy korán elhunyt, ezért a család más tagjai folytatják Ábrahám üzleteit. Ez azonban ellent­mond annak, hogy még 1819-ben is, amikor Mandel 26–27 éves férfi lehetett, az adóösszeírásban Ábrahámmal egy fiúgyermeket is összeírnak. Sorsa tehát isme­retlen, hacsak a korabeli forrásokban szereplő nevek bizonytalanságát számításba véve arra nem jutunk, hogy ő az, aki később Salamon néven leginkább Ábrahám utódjának tekinthető. (Salamonról később szólunk még.) Ábrahám nagyfokú alkalmazkodó készsége, városi és uradalmi kapcsolatai, amelyek gazdasági tevékenysége révén méginkább kiszélesedtek, semmiképpen sem feltételeznek bezárkózó életmódot. Így az sem meglepő – és talán a jövővel 21 MNL OL P1216 capsa 61. nr. 54. 22 A Pápai Református Kollégium diákjai 1585–1861. Szerk. Köblös József. Pápa 2006. 459., 965.

Next

/
Oldalképek
Tartalom