Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához
A PÁPAI NEUMANNOK 342 Az első generáció A Neumann család tagjai a 18‒19. század fordulóján tűnnek fel Pápán, elsőként Ábrahám , majd 1-2 éven belül Dávid is. Ezt megelőzően Pápán nem éltek Neumannok, a családtagok a környező települések valamelyikéről költöztek Pápára. Sem a városi jegyzőkönyvben, sem az uradalmi iratokban nincs nyoma Ábrahám városba érkeztének, ami azért meglepő, mert letelepedése és házvásárlása is engedélyhez volt kötve, márpedig tudjuk, hogy a kezdetektől fogva rendelkezett városi házzal is. 9 1800-ban a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvben tartozásának betáblázása okán találkozunk a nevével, ahol így említik: judaeum Papensem Abrahamum Doba nunc Neuman, ami arra utal, hogy dobai származású lehetett. 10 Doba Erdődybirtok a Somló-hegy északi lábánál, ahonnan Pápa mintegy 30 km-re fekszik. Ráadásul a türelmi taxa tekintetében a dobaiak is a pápai kerülethez tartoztak. Azonban Ábrahám nem Dobáról költözött Pápára, hanem a szintén Pápa körzetében fekvő Nemesszalókról. 1785-ben ugyanis nemesszalóki lakosként írták össze az 1779–1785. évi türelmi adóhátralék-kimutatásban, még Abraham Doba néven.11 1785-ben a türelmi adóról szóló kimutatást készítő vármegyei tisztvi selő azt a megjegyzést írta az évek óta tartozó Abraham Doba neve mellé, hogy rendkívüli szegénységben él, alig van élelme, fizetni nem tud.12 Ugyanakkor va lószínűleg azon zsidók közé tartozott, akik eleve magasabb összeggel adóztak, ugyanis a fizetendő összeg a többi zsidó lakoséhoz képest magas volt.13 Ezt kö vetően az első fennmaradt helytartótanácsi összeírásban is, 1795-ben Abraham Doba néven szintén a nemesszalóki zsidókkal írták össze. 1750–1760 között születhetett, nagy valószínűséggel Dobán, majd Nemesszalókon élt legalább 10 évig, és onnan 1795–1799 között költözött Pápára. 14 9 Bittó uradalmi prefektus 1798-ban ura véleményét kérte arról, hogy megengedje-e egy zsidónak, hogy egy kalaposmester pápai házát megvehesse. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Az Esterházy család pápai ágának levéltára, P 1216 capsa 51. nr. 7. kötet, 56. oldal, 1798. márc. 25. Mivel a levél a zsidó nevét nem tartalmazza, nem jelenthető ki, hogy Neuman Ábrahám az, akit említenek, de ezekben az években egyéb utalás zsidó városi letelepedésére nincs a forrásokban. 10 A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL VeML) Veszprém vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei, IV.1.a 233/1800. febr. 10. II. József 1788-tól érvényben lévő névrendeletét megelőzően a zsidók nem viseltek polgári értelemben vett családnevet, az összeírásokban általában származási helyük neve szolgált hasonló azonosításul. Neuman Ábrahámnál tehát éppen ezt a fajta névváltást ragadják meg a források és segítik a visszamenőleges beazonosítást, amikor utalnak arra, hogy dobai Ábrahámot most (már) Neumannak hívják. 11 MNL VeML Veszprém vármegye közgyűlési iratai, IV.1.b 64/1793. júl. 15. 12 A megjegyzés sokkal inkább mutatja az adófizetés elkerülésének szándékát, mintsem a valós helyzetet. 13 52 forinttal tartozott. „In extrema egestate vivit, vix vitae alimenta habet minus solvendo capax.” 14 MNL VeML IV.1.a 65, 67/1799. ápr. 15. Lásd még 9. jegyz.
