Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Krász Lilla: A női kommunikáció struktúrái a bábaság intézményének 18. századi átalakulásában. Vádaskodás és ellenállás, meggyőzés és együttműködés
KRÁSZ LILLA 305 „1. Az tóth asszony még más uttal bába volt, soha békességűnk nem volt, egynek egy másnak más panassza lévén ellene, az maga, és csecsemője miatt: ellenben Betegesné idejében panasz is alig hallatott. 2. Ez az tóth asszony soha azzal meg nem elégedett, az mit az helység rendelt szolgálattyáért; hanem tőbbet kivánt; sőt meg mondotta, hogy az ki az ö markát jol keni annak ö jó bába, de az ki keveset ád, annak ö rossz bába. Vagynak arra is példák, hogy az szegényhez nem ment. Más az, hogy az szülés fájdalmai közt lévö asz szonyt nem hogy vigasztalta, és bátoritotta volna, sőt fajtalan szokkal bosszantotta. 3. Tudákos, nem tudákos, mi azt most nem disputállyuk, de az bizonyos, hogy az szüléshez közelgetö, vagy már azon által ment asszonyok körül ijesztésekkel, és fenyegetődzésekkel élt; és azoknál fogva őntőtte együgyü szivünkbe azt az vélekedést, hogy ő az őrdőgőkkel czimborál. 4. Azzal csábitott mindeneket, és Betegesné becsületét is azzal vesztegette meg, hogy ő az bábaságra alkalmatosabb; mert ezen, meg ezen, igy meg igy segitett. Mi pedig ellenkezőt mutatunk. Mert hányan vagynak, az kiken nem tudott segiteni; sőt keze alatt el nyomorodtanak? Hát az kik meg holtanak? Mint Nagy Péter, és Tuba István csecsemőik, kiknek kőldőkőket, szántszándékbol é, vagy pedig gondtalanságbol, rosszul kőtvén bé, meg oldottak, az vérék el folyt, és mind az ketten meg holtanak. Volt olyan pelda is, hogy az asszonyra, minek utána gyermekét el szülte, reá fogta, hogy még gyermek vagyon nála, és abbol az tudatlanságbol az sérelmes asszonyt egész éjtszaka győtrőtte. 5. Ez az toth asszony árulkodó, veszekedö, és hazudozó. Nevezetesen tiszteletes praedikator urunk ellen, tisztelendő plébános ur előtt vádoskodott mint az tanuk meg fogják mondani; az faluban pedig azt szillelte, hogy az tisztelendő plébánus ur reá bizta, hogy tiszteletes praedikator urunknak köpjön az szemébe, és hánnyon fittyet az ora alá. 6. Az háza tolvajok fészke. Az fiának lopás miatt való causája talán még el sem végeződőtt, mikor ismét az urát, ez előtt mint egy három hetekkel meg verték, azért, hogy az Apockai tiszteletes ur házát meg lopta.” Az asszonyok ugyanakkor súlyos vádakkal illetik Sándor Andrást, Alsónémedi katolikus plébánosát és Lukácsy Istvánt, a falu főbíráját. A plébánost okolják azért, hogy „rend szerént való bábánkat, Betegesnét akaratunk ellen le vetette, ezt [a tót bábát] pedig fel vette és fel is eskette”. Ezt az eljárást az asszonyok a plébános bosszújaként élik meg, válaszul arra, hogy őt a „kálvinisták elárulták”, mert az ifjú anyák avatásáért30 öt garas fizetséget kért. A feldúlt, szinte magukból kikelt 30 Az anyaavatás a gyermekágy tisztátalan időszaknak számító hathetes periódusát követően a frissen szült asszonynak a bába kíséretében történő bevezetése a templomba. Az anyaavatás történeti néprajzi vonatkozásairól, szokáscselekményeiről lásd Deáky Z. – Krász L.: Minden dolgok kezdete i. m. 204–209.
