Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Várkonyi Gábor: Házasság és nyilvánosság a 17. századi Magyarországon – a társadalmi tér vizsgálata
HÁZASSÁG ÉS NYILVÁNOSSÁG A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON – A TÁRSADALMI TÉR VIZSGÁLATA 264 mindegyik levélíró egy-egy Balassa-kódexet őrzött volna a fiókjában, ez csak azzal magyarázható, hogy a szerelem szolgálatába állított retorizált nyelv nem Balassi találmánya, hanem olyan közkincs, amelyből mindenki merít.”44 Viszont ennek a retorizált nyelvnek komoly szerepe volt annak a térnek és autopoietikus rendszernek a létrejöttében, amely az arisztokrácia házasságainak társadalmi terét jelentette. A magyar arisztokrácia házasságait kijelelő társadalmi tér létrehozásában a nyelv mellett, illetve azzal együtt szerepe volt azoknak a kulturális szokásoknak – leánynézés, kézfogó, a menyasszony kiadása stb. –, amelyek egyaránt kifejezték a házasságnak a társadalomban betöltött szerepét, a családok rangját, az egyéneknek a közösségen, társadalmi csoporton belüli helyét. Olyan kulturális hagyományokról van szó, amelyek a társadalom identitásának, esetünkben a magyar arisztokrácia identitásának a részét képezik. Mindezt egyazon társadalmi tér keretein belül vizsgálva egyszerre tanulmányozhatjuk ezeknek a tradícióknak a továbbélését és változását. Az adott rendszeren belül a változások egyszerre utalnak az arisztokrácia és a társadalom fejlődésére. A társadalmi tér változásai pedig a társadalom kommunikációs képességének és eszköztárának a fejlődését jelzik. MARRIAGE AND THE PUBLIC SPHERE IN SEVENTEENTH-CENTURY HUNGARY – AN ANALYSIS OF SOCIAL SPACE By Gábor Várkonyi SUMMARY The paper explores early modern aristocratic marriages in Hungary from the perspective of Henri Lefebvre’s theory of public space. Public space is a social construct that reflects the mentality of society. The marriages of early modern aristocracy were made in a virtual space which, given some conditions and rules, was open to the public. The paper examines the use of the theory of social space in social historical research through an analysis of the marriages of György II Rákóczi and Zsófia Báthory, and Imre Thököly and Ilona Zrínyi. Alongside the theory of Lefebvre, the paper also draws on the theory by László Faragó about the validity of autopoietic spaces, and argues for further research in order to see more clearly how Hungarian society’s use of space influenced its own development. 44 Jankovics J. – Kőszeghy P.: Szeretők és házastársak i. m.192.
