Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Várkonyi Gábor: Házasság és nyilvánosság a 17. századi Magyarországon – a társadalmi tér vizsgálata
251 Várkonyi Gábor HÁZASSÁG ÉS NYILVÁNOSSÁG A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON A TÁRSADALMI TÉR VIZSGÁLATA A 17. századi arisztokrata házasságok hosszú idő óta a történeti kutatások kereszttüzében állnak.1 A kora újkorral foglalkozó magyar történetírásnak különösen kedvelt területéről van szó, amely már a 19. század historizáló és pozitivista történetíróit egyaránt foglalkoztatta.2 Az érdeklődés azóta sem hagyott alább, a hétköznapi élet kutatásának, a mentalitástörténetnek, illetve a művelődéstörténeti kutatásoknak jelenleg is kiemelten fontos területe a házasságok létrejöttének, működésének, társadalmi konvencióinak a bemutatása. Az életrajzi monográfiák szinte minden esetben kötelezően tartalmaznak olyan fejezeteket, amelyek az önálló családalapítással, a házassággal, annak társadalmi és reprezentációs vonatkozásaival, illetve a házastárs személyének bemutatásával foglalkoznak. 3 A házasságokkal, ezen belül az arisztokrata házasságok szimbolikus térhasználatával Péter Katalin foglalkozott a közelmúltban.4 Felvetése, a „házassági piac” mű ködése a kora újkori Magyarországon, számos további kérdés megfogalmazására inspirálja a téma kutatóit. Napjaink modern térelméletei számára elfogadott megállapítás, hogy a társadalom térhasználata egyaránt kiterjed a valós, konkrét, így az épített vagy (át)alakított terekre, valamint a társadalom mentalitását tükröző virtuális 1 A házasság társadalomtörténetének mind a hazai, mind a nemzetközi történetírásban könyvtárnyi szakirodalma van, amelyet még tallózva is lehetetlen áttekinteni. A következő szakirodalmi válogatás kizárólag arra a néhány munkára korlátozódik, amelyek átfogó szemléletmódjuk, illetve módszertani javaslataik révén inspirálták ennek a tanulmánynak a megszületését. Lawrence Stone: The Family, Sex and Marriage in England 1500–1800. 1977.; Lawrence Stone – Jeanne C. Fawtier Stone: An Open Elite? England 1540–1880. Oxford 1984.; Beatrix Bastl: Tugend, Liebe, Ehre. Wien 2000.; Christopher Brook: Medieval Idea of Marriage. Oxford 1998.; Péter Katalin: Házasság a régi Magyarországon. Bp. 2008. 2 Forráskiadások és történeti életrajzok sokasága foglalkozott a kora újkori arisztokrácia házasságaival, családi életével, gyakran összemosva a magánélet és a nyilvánosság tereit, nem téve különbséget a magánélet és a közéleti tevékenység vagy konkrét és virtuális térhasználat között. Erre lásd Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI–XVII. századi Magyarországon. Bp. 1986.; Szilágyi Sándor: A két Rákóczy György családi levelezése. Pest 1875.; Uő: I. Rákóczy György 1593–1648. (Magyar történeti életrajzok) Bp. 1893.; Uő: II. Rákóczy György 1621–1660. (Magyar történeti életrajzok) Bp. 1891.; Deák Farkas: Wesselényi Anna özv. Csáky Istvánné életrajza és levelezése. Bp. 1875.; Acsády Ig nácz: Széchy Mária 1610–1679. (Magyar történelmi életrajzok) Bp. 1885.; Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Szerk. Károlyi Árpád – Szalay József. Bp. 1882.; „Szerelmes Orsikám ...” A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Vál., jegyz. Vida Tivadar. (Magyar Levelestár) Bp. 1988. 3 Néhány jellemző példaként lásd Fejes Judit: Az Esterházyak házassági politikája 1645 után. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon. Szerk. Péter Katalin. Bp. 1996.; Lengyel Tünde – Várkonyi Gábor: Báthory Erzsébet. Egy asszony élete. Bp. 2010.; Diana Duchoňová: Palatin Mikuláš Esterházy. Dvorská spločnosť a aristokratická každodennosť. Bratislava 2017. 76–85., 402–434. 4 Péter K.: Házasság i. m. századok 153. (2019) 2. szám
