Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Jeszenszky Géza: A brit külpolitika útja Ausztria–Magyarország felbomlasztásához
A BRIT KÜLPOLITIKA ÚTJA AUSZTRIA–MAGYARORSZÁG FELBOMLASZTÁSÁHOZ 22 közvetítést a két fő ellenfél között, javasolta, hogy folytassák a tárgyalásokat, most már Czernin, „a politikai idealizmussal teli” fiatal államférfi és egy „mesz szemenő felhatalmazással rendelkező” személy [minden bizonnyal Lloyd Georgera gondolt – J. G.] között. Smuts a javaslattal egyetértett. A jelentést a befolyásos kabinettag azzal a meggyőződésével zárta, hogy „az Ausztriával szemben ez alkalommal követett irányvonalunk hasznosnak és gyümölcsözőnek fog bizonyulni. [...] Megaláztatása és kétségbeesése mélypontján Ausztriának látni engedtünk egy fénysugarat. Úgy hiszem, hogy minden idegszálának megfeszítésével azon lesz, hogy rávegye Németországot a mérsékelt békefeltételek elfogadására, s ezután segítségünkkel arra fog törekedni, hogy visszanyerje politikai függetlenségét Németországtól, és ezt érvényre is juttassa. Azt csak a jövő fogja megmutatni, hogy a valóban liberális Ausztria vízióját államférfijai tényleg vonzónak fogják-e találni.”64 Lloyd George a jelentéshez annyit fűzött hozzá, hogy világossá vált, szükség van a brit hadicélok világos és határozott kifejtésére, nemcsak az ellenfelek számára, de a növekvő hazai háborús fáradtság és pacifista propaganda ellensúlyozására is. A bolsevik békepropaganda és a Bresztben megkezdődött fegyverszüneti tárgyalások nagy ijedelmet keltettek az antantkormányok körében. Lloyd George szükségesnek látta nemcsak a hadicélok megfogalmazását, de az annexiós célok cáfolatát, a brit kormány békés szándékainak a hangsúlyozását is. A hódítási szándékokat elutasító, 1918. január 5-ei beszédét nem véletlenül a szakszervezetek vezetői előtt mondta el. Tagadta, hogy a háború a német nép ellen folyna, s hangsúlyozta, hogy azt csak a Belgium ellen elkövetett német agresszió váltotta ki és védekező jellegű. „Azért sem harcolunk, hogy elpusztítsuk Ausztria– Magyarországot. A Czernin december 25-ei beszédében megjelölt célok túlságosan általánosak, sok minden beléjük fér, de hiányzik az alávetett nemzetiségek autonómiája.” Márpedig – folytatta – az új Európának szilárd alapokon kell állnia, minden területi rendezésnek a kormányzottak beleegyezésén kell alapulnia. Lengyelország helyreállításának szükségessége után a brit miniszterelnök egyetértését fejezte ki Wilson elnök azon állásfoglalásával, miszerint Ausztria– Magyarország feldarabolása nem része hadicéljaiknak, ugyanakkor azonban hangsúlyozta: „úgy véljük, hogy nem lehet megszüntetni az azokon a tájakon a békét régóta veszélyeztető nyugtalanság okait, amíg igazán demokratikus elveken alapuló valódi önkormányzata nem lesz Ausztria–Magyarország azon nem zetiségeinek, akik azt régóta kívánják”.65 Hasonlóan fogalmazott Wilson elnök 64 FO 371/2864. Smuts jelentését először Lloyd George, D.: War Memoirs i. m. II. 1478–1489. adta közre. (Az ismertetés és fordítás az 1938-as kiadás alapján történt.) Vö. Rothwell, V. H.: British War Aims i. m. 164. és Galántai J.: Az első világháború i. m. 439. 65 Lloyd George, D.: War Memoirs i. m. 1514.; Taylor, A. J. P.: English History i. m. 96–97.
