Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
NAGY-L. ISTVÁN 209 Összegzés A császári-királyi hadsereg tábornoki karának kutatásához az 1787 és 1815 közötti időszakban minden feltétel adott. Vannak rendkívül komoly előzetes munkálatok, hatalmas forrásanyag, jól használható szakirodalom. Minden nehézség ellenére megfelelő kutatási és értékelési módszereket választva a cél elérhető. A várható eredmények a nyilvánvaló hadtörténeti vonatkozásokon túl rendkívül hasznos és értékes társadalomtörténeti ismeretekkel is szolgálnak. A Habsburg Monarchia korának kutatása során nem szabad megfeledkezni az összbirodalmi látószög beemeléséről, mivel az egyes nemzeti nézőpontok nem engedik látni azokat a motivációkat, jellegzetességeket, amelyek a birodalom majdnem minden tekintetben nemzetek fölött álló irányító elitjét létrehozták, majd mozgatták. A katonai elit a politikai, adminisztratív és egyházi elitek mellett, ezekkel egybeforrva irányította a Habsburg Monarchia életét. Ebbe az elitbe a 18. század második felében már tömegével kerültek be magyar származásúak, megkerülhetetlen tényezővé váltak a magyar arisztokrata családok, de az alsóbb társadalmi rétegekből felemelkedett, az elitben megragadt vagy abból kiesett személyek, családok is fontos szerepet töltöttek be az egész Habsburg Monarchia sorsának alakításában. RESEARCHING HUNGARIAN GENERALS OF THE IMPERIAL-ROYAL ARMY (1787–1815) by István Nagy-L. SUMMARY Together with the preceding four years of the Ottoman war (1787–1791), the period of the French wars (1792–1815) was of crucial importance in the history of the Habsburg Monarchy. Thus, an exploration of the generalship, the army elite, is exceptionally important in any analysis of the development of the empire itself. Moreover, in this period Hungarian participation in this important corps was already significant. Accordingly, the paper examines previous research into the generalship and the results hitherto achieved, enumerates possible international and domestic parallels, analyses the features of the individual pieces of work and the data they use, and assesses the methodological characteristics of the research. Next, the sources and scholarly literature that were relied on are surveyed. The closing section defines the precise aims of the former research, the circle of persons and data that were targeted, and the exact process of the research described in the paper.
