Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
NAGY-L. ISTVÁN 207 ellenére, ha összevetjük kettejük listáját, találunk eltéréseket, még ha ezek első látásra nem is lényegesek. Egy-egy elírt adat, pontatlan névalak vagy tévesen azonosított keresztnév mind-mind hibalehetőséget hordoz magában. A fenti szerzők által használt források hibái is hozzájárulnak a pontatlanságokhoz, mint például Eugen Thurn gróf esetében, ahol a Kurdna által fő forrásként használt Schematismus – tévesen – 1795-ös halálozási évet ír, majd néhány év kihagyás után a nyugalmazott tábornok ismét megjelenik a listában, akit Kudrna új személyként azonosított. Ki kell szűrni azokat is, akik még éltek ugyan 1788-ban, de már korábban elhagyták a császári-királyi hadsereget. Ezáltal megkapjuk azon tábornokok listáját, akik 1788 és 1815 között éltek és a császári-királyi hadseregben 1815 vége előtt emelkedtek tábornoki rangra. A következő lépésben meg kell határoznunk azoknak a körét, akik valóban szolgálatot teljesítettek a vizsgált időszakban, tehát ki kell szűrni azokat a címzetes vezérőrnagyokat, akik ezredesként vonultak nyugdíjba, de pályafutásuk elismeréseként vezérőrnagyi rangot kaptak, valójában azonban egyetlen nap tábornoki szolgálatot sem teljesítettek. Hasonló módon kell eljárni azokkal, akiket más hadseregekből vett át az uralkodó nyugalmazott állományba, valójában azonban nem szolgáltak aktívan. Két nagyobb ilyen csoportot lehet kimutatni: a Dumouriez-vel dezertáló franciákat, valamint az Itáliai Királyság hadseregéből átvetteket. Rajtuk kívül még néhány francia és itáliai emigráns említhető, illetve néhány olyan tábornok, aki más jellegű szolgálataiért (például udvari nevelő) kapta nyugdíjazásakor a tábornoki címet. Ez a lépés a Stabsbücher adatainak feldolgozását jelenti, mivel a fizetési lista a valós szolgálat alapja. Végül kialakul a vizsgálatba bevonandó tábornokok végleges listája. A végleges tábornoki listából a következő lépésben a hungarus értelemben vett magyarokat kell megtalálni. A komparativitás szükségével indokolva a születési hely, illetve a származás teljes körű tisztázását az egész tábornoki karra ki kell terjesztenünk, hiszen csak így lehet értelme, hogy a magyarok számarányát vizsgáljuk. A kutatási módszer ez esetben meglehetősen összetett. Első körben Kudrna eredményeinek felhasználásával, azok ellenőrzésével kezdve a rendelkezésre álló szakirodalmat kell felhasználni. Ezt követően azonban már a primer forrásokhoz kell fordulnunk, nevezetesen a mustra- és az áthelyezési listákhoz. Ezekben a születési helyet szinte minden esetben feltüntették. Néhány esetben ebben a rovatban csak annyi szerepel, hogy „Soldatenkind” . Ez a nemzetek feletti kato nadinasztiák megjelenésének egyértelmű jele. Nyilván nem zárhatjuk ki, hogy a katonadinasztiáknak maradt nemzeti kötődésük is, viszont az eredetük kiderítésére legtöbb esetben találhatunk utalást. Amennyiben ilyen nincsen, kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy egyszerűen katonacsaládról van szó.
