Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
NAGY-L. ISTVÁN 205 szerb, román, ruszin) esetében viszont – egyedi mérlegelés mellett – a német vagy magyar névalakot részesítjük előnyben. Idegen nyelvű kiadás esetén a megjelenés nyelvére kell vonatkoztatni a kiemelt névalak alkalmazását. Ismert arisztokrata családok esetében a leggyakrabban használt névalakot használjuk (így Esterházy – Eszterházy, Gyulay – Gyulai). b.) Német nyelvű névalak. Nem német nyelvű szócikk-cím esetén, mivel a nevek főként német nyelvű forrásokban és szakirodalomban fordulnak elő, praktikus okból meg kell adni a rekonstruált név német alakját is. c.) Névvariánsok. A forrásokban gyakran több alakban fordulnak elő a nevek. Ezek adódhatnak nyelvi okból (például Dunoyer – du Noyer; Gyulay – Giulay), de egyszerű félreértésből, félreértelmezésből (Dévay – De Vay), vagy éppen még nem teljesen rögzült névhasználatból (Gyulay – Gyulai, Esterházy – Eszterházy). Itt össze kell gyűjteni az leggyakrabban előforduló névalakokat, és külön figyelni az esetleges keresztnévvariánsokra is. Személyes adatok 2. Születési hely, időpont. Amennyiben valamelyik adat nem állapítható meg pontosan, azt egyértelműen jelezni kell. A helyet eredeti, a korban használt névalakkal, szükség esetén több nyelven (például erdélyi szász városok), a születéskori államalakulattal, a mai névalakkal és mai országgal együtt adjuk meg. Jelezni kell, ha az adott település más(ok)ba olvadt. Ha a születési időt mustralista alapján hozzávetőlegesen lehet csak meghatározni, akkor a „körül” kifejezéssel kell élni. 3. Halálozási hely, időpont. Amennyiben harcban vagy harc következtében halt meg a tábornok, a körülményeket itt tüntetjük fel (így: a Marengo mellett 1800. június 14-én szerzett sebesülésébe halt bele.) 4. Halálozás oka. Nem természetes halál esetén fontos és szükséges adat, hogy például: csatatéren halt meg, sebesülésébe halt bele, öngyilkos, baleset következtében halt meg stb. 5. Nemzetiség. Lehetőség szerint megállapítjuk, hogy a soknemzetiségű birodalom melyik nemzetiségéhez tartozott, vagy honnan érkezett a császári-királyi hadseregbe. 6. Vallás. Az esetleges változás feltüntetésével. 7. Társadalmi állapot: jobbágy, polgár, nemes, lovag, arisztokrata stb., a változások rögzítésével, a társadalmi mobilitás említésével. Az egyes birodalomrészekben szerzett címek (például magyar nemesség) és azok megszerzésének időpontja. 8. Családja: származás, rövid családtörténet, a szülők alapadatai (születési halálozási hely, időpont évszám szerint), fontos tisztséget betöltő nagyszülők, esetleg