Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
NAGY-L. ISTVÁN 203 A Habsburg Monarchia első katonai kitüntetése a Mária Terézia Katonai Rend kiváló monográfiával rendelkezik, ennek ellenére a Rend iratanyagában számtalan hasznos információ rejtőzik még a katonai elitről. A Rend levéltárában71 megőrizték a sikeres kandidációkat, de a sikerteleneket is. Ezekben a beadványokban a haditettek mellett a jelölt addigi életpályájához is elsőrendű adatokat találhatunk. A középszintű, területi igazgatási egységek, a főhadparancsnokságok iratanyagai az utódállamok levéltáraiban fekszenek. Mivel főként a 19. század első évtizedének második felétől jellemző módon a Főhadparancsnokságon keresztül körlevélben adták ki a tábornoki előléptetést, ezekben is hasznos információkat találhatunk. Az egyes főhadparancsnokságok iratait azonban nem könnyű feladat azonosítani a sok utódállam megannyi levéltárában, mivel ezekről nem készült még összefoglaló ismertető. A kutatás célja A fenti munkák számos példát szolgáltatnak a katonai elit kutatásához az egyszerű életrajzi lexikontól a korszerű, prozopográfiai vizsgálatokon alapuló társadalomtörténeti elemzésig. A császári-királyi hadsereg 1787 és 1815 közötti tábornoki karára vonatkozó kutatás célját fontos rögzíteni, mert így célzottan lehet kutatni az adatokat úgy, hogy a lehető legtöbb ismeretet szerezzük belőlük. A kutatás által szeretnénk megismerni a Habsburg Monarchia katonai elitjének társadalmi, nemzetiségi, valamint életkor és katonai képzettség szerinti ösz szetételét, szeretnénk felvázolni az egyes tábornokok szolgálati útját, ezeket elemezve leszűrni annak a tanulságait, vajon a birodalom vezetésének a katonai elit formálásában milyen kimondott és kimondatlan szempontrendszere működött. A Habsburg Monarchia létének letéteményese az uralkodó személyéhez kötődő hadsereg, amely egyben nagyon sokáig az egyetlen, valóban összbirodalmi jogkörrel rendelkező intézmény volt. A puszta létezésen túl a nagyhatalmi lét, illetve az ehhez szükséges külpolitika mögött mindig ott állt a hadsereg ereje, amely a 18. század folyamán a világ négy legerősebb szárazföldi hadereje egyikének számított. Így korántsem túlzás kijelenteni, hogy a Habsburg Monarchia létének szempontjából kulcsfontosságú kérdésként kell kezelnünk a katonai elit kérdését. A korszak érdekessége, hogy a francia változások hatására a hadügy is jelentős átalakuláson esett át, a 17–18. századi zsoldosseregek lassan elindultak a nemzeti haderővé válás útján. A folyamat a katonai elitben is nyomon követhető a Habsburg Monarchián kívülről származó tábornokok számának változásával, a katonai elit utánpótlásának vizsgálatával. A francia háborúk korára már nagyrészt területi 71 ÖStA KA, Belohnungsakten, Archiv des Militär-Maria Theresien-Ordens.