Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
A CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADSEREG MAGYAR TÁBORNOKAINAK KUTATÁSÁRÓL (1787–1815) 196 A források Szakirodalom A téma szakirodalma meglehetősen gazdag, ezért itt csak a legfontosabbakat emelhetjük ki, így ízelítőt nyújthatunk abból a könyvtárnyi irodalomból, ami a kutatáshoz használható. Sorra vesszük azokat a specifikus forrásokat is, amelyek a korábbi kutatások figyelmét elkerülték, de fontosak lehetnek a kutatás során. Nem érintjük mindazokat az alapvetően nem hadtörténeti kézikönyveket, életrajzi lexikonokat, illetve általános történeti és genealógiai munkákat, amelyeket említett tanulmányában Hochedlinger részben már számba vett. 43 Katonai életrajzi lexikonok Az Osztrák–Magyar Monarchia katonai hagyományaiban nagy szerepet töltött be a Mária Terézia Katonai-rend. A Rend alapításának centenáriumára Jaromir Hirtenfeld 1850-ig összegyűjtötte és kiadta a Rend történetét, sorra vette tagjait, tehát a bármely fokozatot elnyert tiszteket, akikről változatos hosszúságú életrajzokat közölt,44 kiemelve azt a haditettet, amellyel kiérdemelték a Rend valamely fokozatát. Az életrajzok adatai többnyire pontosak, de hiányosak. Természetszerűleg nagyon sok tábornok megtalálható a kötetben. A bécsújhelyi Katonai Akadémia, vagy amint a korban gyakran nevezték, a Kadétház történetét és hallgatóit Johann Svoboda gyűjtötte össze és adta ki 1894-ben.45 Nagyon jól használható munka, sok adatot tartalmaz, ám gyakran nem követi végig a teljes életművet. Az egyes szócikkek adatai megbízhatóak, de elég szűkszavúak. Különösen értékesek a családra, szülőkre, leszármazottakra történő utalások, illetve a szolgálati életutak leírásai. Az előbbiekhez nagyban hasonló intézménytörténeti feldolgozást és életrajzi adattárat tartalmazó munkát adott közre Friedrich Gatti 1901-ben a bécsi Mérnöki Akadémiáról.46 A jól bevált módszert alkalmazva számba veszi az akadémia hallgatóit, és külön előnye, hogy minden esetben kitér az apa foglalkozására. 43 Hochedlinger, M.: Des Kaisers Generale i. m. 11–25. 44 J[aromir] Hirtenfeld: Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitglieder I–IV. Wien 1857. 45 Johann Svoboda: Die Theresianische Militär-Akademie zu Wiener-Neustadt und ihre Zöglinge von der Gründung der Anstalt bis auf unsere Tage. Bd. 1–2. Wien 1894. Előzménymunkája: Th[eodor] Ig[naz] Leitner von Leitentreu: Geschichte der Wiener-Neustädter Militär-Akademie. Erster Theil. Hermannstadt 1852. Zweiter Theil. Kronstadt 1853. 46 Friedrich Gatti: Geschichte der K. und K. Technischen Militär-Akademie. Erster Theil: Geschichte der k. k. Ingenieur- und k. k. Genie-Akademie. 1717–1869. Wien 1901.
