Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
A CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADSEREG MAGYAR TÁBORNOKAINAK KUTATÁSÁRÓL (1787–1815) 188 az iskolák teljes listája, majd a nyelvismeret, az ismeret szintjének megadásával. A katonai rendfokozatok külön szakaszt alkotnak, végül az életút vázlatos ismertetése zárja a szócikkeket. Az utóbbi két adatsort lehetőleg napra pontosan rögzíti. Több esetben fotót is közöl. Az életrajzi lexikont egy adattár követi, amelyben a szerző a legfontosabb katonai pozíciók betöltőinek névsorait publikálja. A kötethez nem készült elemzés, a szerző hangsúlyozottan kézikönyvet alkotott.23 Hasonlóan jár el a források közlésénél is, hiszen lexikon esetében nem elvá rás a pontos forráshivatkozás megadása, így ez esetben is megelégszik a felhasznált forrásokról és irodalomról szóló rövid tájékoztatóval.24 Összességében a Lexikon és Adattár kiválóan használható, módszertanilag is tanulságos, modern munka. Hasonlóképpen tanulságos a Rákóczi-szabadságharc életrajzi adattárának, 25 illetve a tábornokokról és brigadérosokról szóló kötetének 26 elemzése. Az előbbit Heckenast Gusztáv hagyatékából saját kutatásaival kiegészítve Mészáros Kálmán rendezte sajtó alá, az utóbbi teljes egészében Mészáros munkája. Heckenast Gusztáv több előtanulmányban foglalkozott az adattár tematikájával, szerkezetével, ami Mészáros Kálmán munkája nyomán vált véglegessé. Az adatsor mintaszerűen szerkesztett, részletesen kitér a személy nevére, névvariánsaira, vallására, házasságkötésre, családi kapcsolataira, egészen a feleség szüleinek szintjéig. Ezt követi időrendben az életpálya részletes adatsora a születéssel, iskolákkal, beosztásokkal, rangokkal, tisztségekkel, végül a halálozás dátumával. Az adattárban minden egyes adatot külön hivatkozással látott el a szerző. A felbecsülhetetlen értékű adattár – a benne rejlő tartalmi értékén túl – munkám módszertani megalapozásában kiemelt helyen szerepel, hiszen magam is e két szerzőhöz hasonló problémákkal szembesültem. Mészáros Kálmán önálló kötete II. Rákóczi Ferenc tábornokait és brigadérosait, tehát a kuruc hadsereg, egyben Rákóczi államának katonai elitjét vizsgálja. Ez a munka más felépítésű, mint a fenti adattár. A 63 katonai vezető életrajzi adatait tartalmazó kötet az egyszerűsített névalakot, a születési és halálozási adatokat, valamint a katonai pályafutásra koncentráló, folyó szöveges leírást tartalmazza, majd Heckenast munkájához irányítja az olvasót részletesebb adatokért. A kötetnek azonban csak kisebb részét teszi ki az adattár, a hangsúly a kuruc hadsereg vezetésének történetén, egyenesen az archontológiai kérdéseken van. Ez érthető, hiszen a 18. század elején még nem rögzültek a katonai rangok és funkciók, 23 Szakály S.: A magyar katonai felső vezetés i. m. 7. 24 Uo. 11‒13. 25 Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., előszó Mészáros Kálmán. Bp. 2005. 26 Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. H. n. [Bp.] 2006.
