Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
NAGY-L. ISTVÁN 187 Magyarországon az első modern, prozopográfiai vizsgálatot is végző kutatás Bona Gábor hatalmas vállalkozása az 1848–1849-es magyar hadsereg tisztikaráról. A szerző három kategóriába sorolva vizsgálja a teljes tisztikart, a legmagasabb elért katonai rang alapján: 1. tábornokok és törzstisztek, 2. századosok, 3. hadnagyok és főhadnagyok. A mintegy 12 ezer személy adatait tartalmazó munka hét kötetet foglal magában, közülük a legmagasabb rangúakat tartalmazó rész már a negyedik kiadást élte meg,20 folyamatosan bővülő és egyre részletesebb tartalommal, illetve hivatkozásokkal. Az adatok főként a szabadságharc időszakára összpontosulnak, de egyre több azt megelőző vagy követő adat is beépült az életrajzokba, ami további elemzési lehetőségeket jelent. Már az első kiadások rendkívül fontos vizsgálatokat tartalmaztak. Az elemzés első része a tisztikar történetével foglalkozik az események kronologikus rendje szerint. A szerző felismerte és nagyon pontosan, világos szempontok alapján be is mutatja a törzstiszti és tábornoki kar változásának mozgatórugóit, azokat a dilemmákat, amelyek egyéni, csoportos vagy akár állami szinten merültek fel a tisztikarral kapcsolatban. Az elemzés második részében a szerző a tisztikar társadalmi összetételét vizsgálja nemzetiség, társadalmi helyzet és foglalkozás alapján, az egyes csoportokat részletesen is elemzi. Bona Gábor vállalkozásának sok kiadása és egyre bővülő tartalma mutatja, hogy egy ilyen jellegű kutatást nem lehet befejezni, csak időlegesen berekeszteni. Szakály Sándor az 1938 és 1945 közötti magyar katonai elitet vette górcső alá két kötetében. Az első, 1987-ben megjelent munkájában21 az általa pontosan meghatározott, beosztás és rendfokozat által kijelölt elit-fogalom alapján 414 tisztet vizsgált meg több szempontból. Életrajzi vázlatokat nem, csak nevet, legmagasabb rendfokozatot, születési helyet és időpontot, illetve vallást tartalmazó listát közölt. Az elemzés viszont rendkívül részletes, a származás, iskolázottság, katonai pályafutás, a nyilas fordulathoz fűződő viszony, család, vagyon, valamint az 1945 utáni sors szinte minden részletre kiterjedő aspektusai szerint rendszerezett, példaszerű, minden szempontból tanulságos munka. A 2001-ben megjelent Lexikon és Adattár22 több mint félezer szócikkben mu tatja be a katonai felső vezetés tagjait és életpályájukat. Ez esetben is jól szerkesztett, feszes ívű belső felépítést figyelhetünk meg. A név (névváltozások rögzítésével), születési és halálozási hely, időpont, apa és anya neve (apa esetében a foglalkozás is), valamint a vallása tartozik a személyes adatok körébe. Ezt követi 20 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848–49. Bp. 1983.; Uő: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. 4. bővített kiadás. Miskolc 2015. 21 Szakály Sándor: A magyar katonai elit 1938–1945. Bp. 1987. 22 Uő: A magyar katonai felső vezetés, 1938–1945. Lexikon és Adattár. Bp. 2001. (2. jav., kieg. kiadás. Bp. 2003.)
