Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
A KÁROLYIAK SZEREPVÁLLALÁSAI AZ 1905–1906-OS KORMÁNYZATI KRÍZIS IDEJÉN 136 romló egészségi állapotát. A tenor hangú szónok a dinasztia iránti lojalitásának kinyilvánítását követően Szatmár vármegye dicső ellenzéki múltjának felidézésével kívánt hatást gyakorolni hallgatóságára. Ezt követően pedig szülei hazafiasságára utalva így folytatta: „Őseim mind egytől-egyig csakis a hazának és a hazáért éltek, védői voltak szabadságuk, vagyonuk koczkáztatásával hazánk alkotmányának: kérdem tehát önököt, hogy lehessek ma én – kinek ereiben az ő vérük folyik – részese egy alkotmánytipró kormány dicsőitésének!? Nem uraim, ezt nem teszem! Megérdemelném, hogy összeomoljanak felettem az öreg Károlyivár tornyai, melyeket a kegyelet érzésétől indittatva, csak nemrég épitettem ujjá, ha erre képes lennék!”60 – irányította rá a hallgatóság figyelmét arra a tényre, hogy ő elődeitől eltérően vidéki rezidenciául használja a nagykárolyi kastélyt. Ez természetesen azt az üzenetet is magában hordozta, hogy számára a családja ősi fészkét is magába foglaló Szatmár vármegye jelentősége a Károlyiak őt megelőző generációihoz képest jóval nagyobb. 61 Nagy László alispán Károlyi István beszédének hatását azzal igyekezett tompítani, hogy a szatmári békét tető alá hozó, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró, máig vitatott megítélésű Károlyi Sándort idézte fel, aki „eltitkolva, eltagadva az uralkodó halálát”, a békekötéssel „a magyar nemzet alkotmányát megmentette”. Majd a szabadelvű pártiakat Károlyi Sándor politikájának letéteményeseként aposztrofálta. Károlyi István visszautasította az alispán támadását, mire Nagy László tiszteletteljesen igazította helyre a szerinte téves értelmezést.62 A bizalmi és bizalmatlansági indítványokról szóló hosszúra nyúlt vita végén a fiatalabb Károlyi ismét nyomatékot kívánt adni álláspontjának, mire apja távozott a teremből. Az ellenzéki megyebizottsági tagok „abzugoltak”, „elűzte az apját, hozza vissza” és ehhez hasonló közbeszólásokkal csaptak óriási lármát. A kormánypártiak kísérletet tettek a zajongók lecsillapítására, ami majdnem tettlegességhez vezetett. Károlyi György az apja által mondottakra nem reagált, de a kormány iránti bizalmának ismét hangot adott. „A parlament becsületének, a haza jövőjének s az alkotmány megmentésének érdekében, ez egyszer, egyetlen egyszer, tul kellett tennünk magunkat az alakiságon, mely tettért a felelősséget én és a jobboldalon 60 Uo. 3. 61 A nagykárolyi kastély és a szatmári birtokok Károlyi István nagyapja és édesapja birtoklása idején veszítettek súlyukból. István gróf 1894–96 folyamán építtette újjá az ország elmaradottabb részén található kastélyt, melyhez az édesapa halálát követő családi osztozkodáskor minden bizonnyal hagyománytiszteletből is ragaszkodott. A kastély 19. század végi metamorfózisához lásd Éble G.: A Nagy-Károlyi i. m. 69–70. 62 Károlyi István és Nagy László konfliktusa 1890-ig nyúlik vissza. Nagy az alispánságra pályázva – eléggé rutintalanul – merész programot fogalmazott meg, amikor a már említett székhelykérdés kapcsán Szatmárnémeti mellett sorakoztatta fel argumentumait. Bár a lokális fórumon sikerült keresztülvinnie elképzelését, a kormány – a Károlyiak érdekérvényesítő képessége miatt – a törvényhatóságok általános rendezésének idejére prolongálta, hogy a problémafelvetéssel foglalkozzanak.