Századok – 2019

2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Konzervatív kiegyezési kísérlet 1863 tavaszán

DEÁK ÁGNES 1247 Február 15-én Forgách útján Szent-Ivány benyújtotta memorandumát, majd felolvasta Esterházynak és Forgáchnak az abban foglaltakat. (Ezt megelőzően gondosan kerülte, hogy a készülő szöveg tartalmáról informálja őket.) Az éppen Bécsben tartózkodó Pálffy helytartó előtt is ismertették a politikai helyzetet, de Szent-Ivány memorandumának tartalmát nem! Ez alkalommal Esterházy mind Pálffyt, mind Forgáchot (az utóbbit külön nyomatékkal) felszólította a Szent-Ivány-féle irányvonal támogatására, amire azok ígéretet is tettek. Forgách meg­kísérelte rávenni Szent-Iványt, hogy ő fogalmazza meg a miniszterek elé tárandó programot, de az visszautasította, mondván: „mivel ő [Forgách] viszi keresztül, tegye fel” ő. Esterházy közvetítésként javasolta, hogy hármasban további konzul­tációkat folytassanak, és Szent-Ivány beleegyezett, ha Forgách összeállítja a prog­ramot, azt véleményezni fogja. 34 Esterházy láthatólag hármuk tárgyalásai közben is tájékoztatta az uralkodót az előkészületekről, mivel egy alkalommal az uralkodó kívánságait közvetítet­te. Február 22-én vitatták meg hárman először a Forgách által Szent-Ivány me­morandumában foglalt alapelvek alapján összeállított „kormányprogramot”. Esterházy kérésére Szent-Ivány vállalta a pontos szövegezést és a szerkezetet illető átalakítást, aminek nyomán a program első változatában február 24-én megállapodtak. Ezután rendelte el az uralkodó, hogy Apponyi, az időközben újra Bécsbe érkezett Mailáth és Sennyey, valamint Ürményi tárgyaljon Szent-Ivánnyal – állapítsák meg azokat a pontokat, amelyekben egyet tudnak érteni. Erre a tanácskozásra február 26-án került sor, az ott elhangzottakról pedig a többiek felhatalmazásával Szent-Ivány és Mailáth tett jelentést az uralko­dónak Forgách közvetítésével. Egyetértettek abban, hogy helyre kell állítani Magyarország integritását (beleértve Erdélyt), szükség van „országos autonó­miá”-ra, azaz „törvényes kormányzási dualizmus”-ra, s hogy az országgyűlés útján előre meghatározandó közös ügyeket a két országgyűlés által választott testületnek kell tárgyalnia (hívják azt akár szenátusnak, akár delegációnak). Ellenben arról, hogy Magyarország belső kormányzati formája miniszteriális vagy az 1848 tavasza előtti mintára „dicasteriális” legyen vagy sem, nem tudtak megállapodni, de vállalták, hogy egymás ellen nem folytatnak agitációt. A ta­nácskozáson csupán általános elvekről tárgyaltak, a kormányprogram-tervezet egyáltalán nem került még csak említésre sem. Február 28-án véglegesítette Forgách, Esterházy és Szent-Ivány a kormány­program szövegét, amelyet március 1-jén Forgách bemutatott az uralkodónak. 34 A közvélemény is tudomást szerzett a bécsi háttéreseményekről. A liberális táborhoz tartozó Pod­maniczky Frigyes báró naplójában február 20-án feljegyezte: Apponyi pártja Bécsben megbukott, so­kallták, amit ő követel. Most Szent-Ivány Vince felé fordultak, „mintha bizony ő majd tudna valamire menni”. B. Podmaniczky Frigyes : Naplótöredékek 1824–1887. III. Bp. 1888. 144.

Next

/
Oldalképek
Tartalom