Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Konzervatív kiegyezési kísérlet 1863 tavaszán
KONZERVATÍV KIEGYEZÉSI KÍSÉRLET 1863 TAVASZÁN 1244 Választ várt az uralkodó arra is, hogy mindezt össze kell-e kötni az országgyűlés összehívásával, s ha igen: arra mikor kerüljön sor, s ajánlatos-e az 1848-as választójogi szabályok alkalmazása. A szöveg kijelölte a végleges rendezési javaslat tartalmi korlátait is: az uralkodó olyan javaslatot várt, melynek határait „a Monarchia nagyhatalmi állásának szükségletei és minden nemzetközi, katonai és általános pénzügyi ügyekben a Monarchia egysége” jelöli ki, továbbá figyelembe veszi a Monarchia többi részeinek államjogi helyzetét, valamint a korona jogait nem teszi illuzórikussá. Ez volt tehát a feladat, amely a tanácskozásra összegyűlt magyar politikusokra várt. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy Szent-Ivány feljegyzései szerint valójában január végétől kezdve nem volt semmiféle mágnás konferencia, illetve több konferencia volt. Kecskeméthy Aurél naplójában némileg félreérthetően fogalmazott: „Megint sürű conferentiák Bécsben, Apponyi, Majláth, Sennyey (tagadja ugyan az ő részvétét) egyrészről, másrészről bivaly Barkóczy, Szentiványi Vincze, Zsedényi, szamár Andrássy György – a 47-esek! Nem Schmerlingen, hanem e szamarakon dől dugába. Nem is lehet eredmény. »De tán legalább érleltetett a dolog?« kérdém S.-től. »Ellenkezőleg, rontatott.« E szerint kilátás van beláthatlan provisoriumra” – jegyezte fel a nyilvánvalóan Sennyeytől származó információit február közepén.28 A Kónyi által közöltek mellett ez a bejegyzés volt eddig a történészek legfőbb forrása e „mágnáskonferenciára” vonatkozóan, s e szövegrészlet úgy is érthető, hogy az említett személyek egymással több alkalommal is összejöttek közös tanácskozásra. Szent-Ivány feljegyzései azonban egészen más képet tárnak elénk: Apponyi, Mailáth, Sennyey és Ürményi január elejétől Bécsben tartózkodtak, s négyesben dolgoztak programjukon – időnként konzultálva Forgáchcsal. Forgách január 14-én hívta újra Bécsbe Szent-Iványt (némely barátainkkal „a magyar ügyek fejlődéséről beszélve tanácskozva összeültünk, nagyon kívánatos lenne, ha te is mélyen beható okoskodásaid által törekvéseinket elősegítenéd”). Esterházy azonban később azt közölte Szent-Ivánnyal, hogy valójában az uralkodó rendelte el Bécsbe hívását. (Arra nem tért ki, hogy ebben esetleg Esterházynak magának volt-e szerepe, mindenesetre Szent-Ivány iratából világos, hogy Esterházy Forgách nyomás alá helyezésére s az Apponyi-féle csoporttól való eltávolítására törekedett Szent-Iványra támaszkodva. A kortársak is arról írtak, hogy Szent-Ivány Esterházy különös kedvence, nem zárhatjuk ki tehát, hogy a színfalak mögött Esterházy mozgatta a szálakat.) Az uralkodó mindenesetre első 28 Kecskeméthy naplójegyzete, 1863. febr.14. Kecskeméthy Aurél naplója i. m. 150.
