Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
ZSOLDOS ILDIKÓ 127 váljanak. Károlyi István is ebben a szellemben nevelte fiát és leányát. Távolságot tartott a 19. század végén megjelenő és bizonyos főúri családok támogatását élvező politikai katolicizmustól, de ez nem jelentett teljes elhatárolódást. Károlyi István a 19. századi magyar politikai elit főváros-centrikusságának megfelelően először a pesti Piarista Gimnázium bejegyzett magántanulója volt, majd a középiskola rendes diákjává vált. Tanulmányi eredménye az évek előre haladtával romló tendenciát mutatott. 1862-ben érettségizett, majd 1863-tól 1865-ig az egri Érseki Líceum magántanulójaként szerzett jogi végzettséget.20 1865-ben anyja firenzei bérelt villájában működtetett szalonjában érintkezésbe lépett az emigráció tagjaival, hiszen Károlyiné a magyar szabadságharc leverését követően is megőrizte rajongását a függetlenségi eszmék iránt. „Vendégszerető házát mindig nyitva tartotta ama férfiak előtt, kik Viktor Emánuel vagy Garibaldi, vagy Kossuth Lajos nevében és megbizásából készitették elő a történelmi eseményeket”21 – emlékezett vissza Károlyi Gábor. Sőt anyagilag is támogatta a Kossuthemigráció tevékenységét. Károlyi grófné rendkívül tisztelte Kossuthot, de az emigráció vezetői közül valójában Komárom várának szabadságharcos védője, a „turini remetével” konfliktusos viszonyban lévő Klapka György állt hozzá a legközelebb. A kalandos vállalkozásokban örömét lelő Károlyi István és Tibor először az olasz egységért küzdő Giuseppe Garibaldi táborkarához akart csatlakozni, de 1866-ban anyjuk tudtával és feltételes beleegyezésével22 beléptek a Klapka-légióba, és a tábor nok segédtisztjei lettek.23 Az 1866. június 14-én kitört porosz–osztrák háború ugyanis megcsillantotta a magyar szabadság reményét, ám Otto von Bismarck a magyar légiónak csak riogató szerepet osztott, így a szuverén Magyarországért harcolni indulóknak ismét bele kellett törődniük a nagyhatalmi érdekek érvényesülésébe.24 A nagy sármőr hírében álló Károlyi István ezt követően Párizsban élt 1867-es hazatéréséig. A kitűnő szónoki tehetséggel megáldott gróf, akinek jó érzéke volt a propagandához is, mind az 1905-ös, mind az 1906-os országgyűlési képviselő-választások küzdelmeiben felhasználta családja 1848–49-es múltját, de saját „szabadságharcos epizódját” is kampányelemként alkalmazta. 20 MNL OL P 395 Lad. IV. No. 6. Gróf Károlyi István iskolai gymnasiumi bizonyítványai, joglyceumi bizonyítványai. 21 Eötvös K.: Gróf Károlyi Gábor i. m. 167. 22 Károlyi Gábor a feltételeket nem részletezte. Eötvös K.: Gróf Károlyi Gábor i. m. 176. 23 Gábor gróf szerint Kossuth Lajos nem nézte jó szemmel a Károlyi fiúk Klapkával való barátkozását. Az emigráció Kossuth körül csoportosuló irányzata és a forradalmi Komité (Klapka, Türr, Komáromy, gróf Csáky Tivadar) a porosz–osztrák háború megindulásakor Kossuth kezében egyesült, de a gyors békekötés miatt eredménnyel nem járt. Eötvös K.: Gróf Károlyi Gábor i. m. 171. 24 Károlyi István Klapka-légióbeli szerepvállalásához részletesebben lásd Zsoldos Ildikó: Az 1905–1906-os „nemzeti ellenállás” Szatmár vármegyében. A szatmári törvényhatóság a Fejérváry–kormány ellen. In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011/2012. Szerk. Magyari Márta. Debrecen 2012. 173.
