Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Konzervatív kiegyezési kísérlet 1863 tavaszán
KONZERVATÍV KIEGYEZÉSI KÍSÉRLET 1863 TAVASZÁN 1238 Szent-Ivány három feljegyzése maradt ránk, melyek naponkénti tagolásban tárgyalják a történteket, ezek egyikéről pedig biztosan tudjuk, hogy az eseménysort követően, nem azzal egyidőben vetette papírra. Az első feljegyzés cím nélkül az 1863. január 14. és február 15-e közötti eseményeket ismerteti, s egy mondat közepén félbeszakad. A második feljegyzés már saját címmel bír: „1863 Colloqium Esterházy, Pálffy, Forgách és köztem febr. 15én 1863”, ugyanakkor szövege valójá ban az 1863. március 12-ei események rögzítésével zárul. Hogy pontosan hogyan is születtek e szövegek, arról némileg ellentmondóak az információk. Az biztosnak tűnik, hogy a második született korábban, hiszen annak kezdetén, a február 15-ei bejegyzésében kijelenti a szerző, fontosnak tartja lejegyezni mindezt, és sajnálja, hogy a megelőző két hét eseményeit „papírosra nem tette”. S valóban, a második szöveg kezdetét utólag módosította a kéziratban, hogy az illeszkedjen a mondat közepén félbeszakadó első szöveghez, azaz egybeszerkesztette a két munkát. Ugyanakkor azt is feljegyezte, hogy bécsi útja végeztével Pesten március 10-én Lonovics József amasiai címzetes érsek is ösztökélte, „tenné papírosra élményeit”, s Szent-Ivány nem jelzi a szövegében, hogy azt már megtette. Ez pedig azt sugallja, hogy mindkét szöveg március 10-e után született. Elképzelhető azonban, hogy még Bécsben kezdte megörökíteni a történteket február közepén (de azt nem kötötte Lonovics orrára, vagy legalábbis ezt nem tartotta fontosnak leírni), s azután Lonovics ösztönzésére is elszánta magát az első időszak összefoglalására. Mindenesetre mindkét szöveg magán viseli az utólagos gondos szerkesztés nyomát, láthatólag kiadásra készíthette elő maga Szent-Ivány vagy hagyatékának későbbi gondozója. Mivel a hagyaték története egyelőre feldolgozatlan, nem tudunk erről pontosabbat. A harmadik feljegyzés Szent-Ivány 1863. május 4–9. közötti újabb bécsi útjának két legfontosabb fejezetét, az uralkodói audienciát és Esterházy Móric gróf tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélését rögzíti röviden s feltehetően egyidejűleg. Szent-Ivány iratanyagában e feljegyzések társaságában megtalálható néhány olyan, részben ismert, részben eddig ismeretlen további dokumentum is, amely szorosan kapcsolódik az 1863 eleji − tavaszi tárgyalássorozathoz. Szent-Ivány 1848 előtt helytartótanácsos volt, 1849 nyara és 1850 tavasza között pest-budai polgári kerületi biztos, a magyar konzervatívok ismert alakja. 1861. január 20-án az uralkodó kinevezte a Hétszemélyes Tábla bírájává, ám február 23-án „gyakran változó egészsége miatt” kérte felmentését. Kérését április végén megismételte, de az uralkodó egyszerűen függőben tartotta az ügyet, Szent-Ivány pedig nem foglalta el posztját.9 Forgách kancellár barátai közé tarto -9 Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon III. Bp. 1932. 187. A kinevezést közölte: Sürgöny, 1861. január 23.; a lemondásokról lásd Szent-Ivány levélfogalmazványa Apponyihoz. Málca,
