Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai
KATONA CSETE 1229 sagák ugyanis ezt előkelő hadi erényként vagy próbatételként mutatták be. Az úszáshoz szorosan kapcsolódott (a forrásokban attól nem különült el) a „merülés” képessége. Ez két formában is tetten érhető. Egyrészről az úszóversenyek folyamán a két fél nem a leúszandó táv teljesítésében mérkőzött meg, hanem abban, hogy egymást a víz alatt tartsák, illetve abban, mennyi ideig képesek a víz alatt visszatartani a lélegzetüket. 90 Másrészről a víz alá merülés is gyakori motívum, főként a tavak alján rejtőző kincs, fegyver vagy egyéb érték megszerzése során.91 Örvar Odd maga is kiváló úszó hírében állt, és merülési versenyen kerekedett felül más kísérettagokon a hunföldi Herraud király udvarában.92 Amennyiben Zotmund neve valóban skandináv, érthető, hogy a várat védő magyaroknak a hajólékelés megtervezésekor miért esett a választásuk az úszásban járatos „vikingre”. A krónika szövegezése, miszerint a várvédő magyarok „találtak” (invenerunt) egy búvárkodáshoz értő személyt, szintén azt sejteti, hogy ez a mesterség nem volt elterjedt saját köreikben, érdemes lehetett ezért a feladatot egy szakértőre bízniuk. Következtetések Mind a krónikák, mind az izlandi sagák különböző, más időszakból származó narratív rétegekből épülnek fel. A lejegyzett események számos szűrőn haladnak keresztül, mire a szájhagyomány, szemtanúk vagy egykorú beszámolók által fenntartott történeteket a krónika vagy saga közönsége megismerheti. A folyamat során az eredeti történet torzul, rövidebb vagy hosszabb lesz, részletei megváltoznak és összekeverednek. A történeteket minden abba beavatkozó írnok a saját ízlése, nyelve és nyelvezete, valamint politikai vagy ideológiai mondanivalója tükrében módosítja. Jól illusztrálja ezt mindkét fentebb bemutatott, 14. századi szöveg példája. Zotmund története például a korántsem egykorú Bonfininél már újabb részletekkel gazdagodott,93 míg végül eljutott Vörösmarty Mihály Búvár Kund jáig és annak modern regényekben való szerepeltetéséig.94 Örvar Odd története már 90 Remigiusz Gogosz: “Hver er sterkastr?” The Sports and Games of the Northmen in the Middle Ages. Doktori (PhD) értekezés. University of Rzeszów. Rzeszów 2016. 97–112. 91 Például The Saga of Ásmundr, Killer of Champions. Ford. Alison Finlay. In: Making History: Essays on the Fornaldarsögur. Eds. Alison Finlay – Martin Arnold. London 2010. 131. Jól ismert gyakorlat a Beowulfból is, lásd Beowulf. Szerk. Halácsy Katalin. Ford. Szegő György. Bp. 1994. 41–43. 92 Boer, R. C.: Örvar-Odds saga i. m. 154–155. 93 „Andrásnak a városba behelyezett magyar őrsége szokatlan megoldást eszel ki, hogy éhínségre ne jusson, illetve hogy el ne torlaszolhassák a Dunát, amelyen az alsóbb részekből élelmiszert és segítséget lehet odaszállítani. Akad köztük egy Zotmund nevű férfi, nagyon gyakorlott úszó; ez a kapitány parancsára egy sötét éjjel óvatosan az ellenséges hajók alá úszik, és egy vékony fúróval apránként kilyukasztja azokat. Mire az egész flottát megrongálja, már alig marad ideje arra, hogy az övéihez visszaússzon, nehogy napkeltével tetten érjék.” – Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter. Bp. 1995. 281. 94 Vörösmarty Mihály: Búvár Kund. In: Vörösmarty Mihály összes költeményei. Összeáll. Horváth Károly. Bp. 2006. 177–179.; Nemere István: Búvár Kund. Bp. 2006.; Geréb László: Búvár Kund. Haj dúböszörmény 2011.
