Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
ZSOLDOS ILDIKÓ 125 György (1802–1877) támogatta a liberális reformellenzék minden olyan kezdeményezését, amely a fejlett európai országokhoz való felzárkózás lehetőségét hordozta magában. Csak a békés úton, fokozatosan megvalósuló haladás alternatívája volt elfogadható számára. Temperamentumos felesége, a reformkorban aktív közéleti szerepet játszó Zichy Karolina viszont eljutott a Kossuth Lajos szellemiségével való azonosulásig. Pesti szalonját a reformeszmék népszerűsítésének szolgálatába állította, az egykorú titkosrendőrségi jelentések szerint a pozsonyi országgyűlések karzatán ő adott jelt az ellenzéki követek melletti rokonszenv-nyilvánításra. Széchenyi István naplóbejegyzéseiben sűrűn szerepel a főúri társasági életben a nemzeti szellem terjesztését szívügyének tekintő Karolina grófnő. „K.[árolyi] Caroline és Rosty magyar táncot járnak”7 – kapunk betekintést Széchenyitől az 1841. február 3-ai kaszinóbál eseményeibe. Károlyiné sikeres akciójáról tanúskodik az 1841. február 13-ai bejegyzés: „Bál a Kaszinóban. Magyar táncot lejtett csaknem mindenki.” 8 A Batthyány Lajos és Kossuth Lajos nevével fémjelezhető védegyleti mozgalom is élvezte Károlyiné támogatását. Hozzá és testvéréhez, Batthyány Lajosné Zichy Antóniához írta Petőfi Sándor 1844-ben a Batthyányi és Károlyi grófnék című ver sét.9 Batthyány Lajos és sógornője között rendkívül bensőséges kapcsolat alakult ki.10 Károlyi Mihály így írt erről: „Mondják, hogy a nagyanyám ebbe a tündöklő megjelenésű férfiba, ebbe a nagy mangeur des coeurs-be [szívfaló, szívrabló] szerelmes volt. A gyűlölet, amelyet Batthyány gyilkosával, Ferenc Józseffel szemben érzett, mindenesetre szenvedélyes színezetű volt.”11 Zichy Karolina élete végéig nem tudta megbocsátani Ferenc Józsefnek sógora kivégeztetését és a szabadságharc leverése utáni intézkedéseket.12 Véleményének hangot is adott, ami igencsak kiélezte 7 Széchenyi István. Napló. Szerk. Viszota Gyula – Károlyi Árpád. Bp. 1978. 933. 8 Uo. 935. 9 Eötvös K.: Gróf Károlyi Gábor i. m. 60.; Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. Bp. 1965. 13. 10 Velkey Ferenc Széchenyi István és Batthyány Lajos kapcsolatának alakulását nagyító alá véve vizsgálta a Batthyány-szakirodalomban sokáig elhallgatott intim viszonyt, amit a modernebb Batthyánykutatások egyértelműen igazoltak. Arra a megállapításra jutott, hogy Zichy Karolina és sógora között a szerelmi-szeretői viszony 1846 és 1848 között dokumentálható, ám azt megelőzően is tartott. (Feltételezhetően már 1841-ben is fennállt.) Lásd Velkey Ferenc: „Este társaság hozzánk. Batthyányival sokat beszéltünk.” Széchenyi és Batthyány közös-közélete társas- és magánszíntereken. In: Aetas 24. (2009) 1. sz. 83–93. Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy Károlyi István biológiai apja Batthyány Lajos volt. Annyi azonban bizonyos, hogy Károlyi György fiaként nevelte Istvánt. 11 Károlyi M.: Egy egész világ i. m. 14. 12 A Károlyiak pesti palotája először Jelačić, majd Haynau főhadiszállásaként funkcionált. Haynau a csurgói kastélyt jelölte ki a család tartózkodási helyéül. A haza védelmére huszárezredet kiállító Károlyi Istvánt (1797–1881) 1849 áprilisában letartóztatták. Kétévi börtönre, valamint pénzbüntetésre ítélték, de 1850 júliusában kiszabadult. Testvérét, Györgyöt (1802–1877) 1849 augusztusában tartóztatták le, de mivel nem sikerült semmilyen főbenjáró bűnt rábizonyítani, „csak” egy évi tiszta jövedelmének megfelelő, 150 ezer ezüstforintnyi pénzbüntetést róttak ki rá. Fazekas Rózsa: Károlyi György fiai nak közép- és felsőfokú tanulmányai. In: A személyes történelem forrásai. Szerk. Galambos Sándor – Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza 2014. 37.
