Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai
A VIKING, AKI MAGYAR KIRÁLYT ÖLT 1210 versbetétekkel is további hitelt kívántak adni az elregélt eseményeknek.8 Ezeket a műfaji sajátosságokat szem előtt tartva fordulunk most Örvar Odd története felé. Örvar Odds saga Az általam vizsgált, körülbelül két fejezetet kitevő passzus egy „hajdankori történet”, az Örvar Odds saga része. A történet cselekményét az alábbiakban foglalhatjuk össze. A saga főszereplője „Nyilas” Odd, egy legendás hős, aki több mint háromszáz éven keresztül kalandozik a világban. A történet szerint a Norvégiából származó Oddnak csecsemőkorában embertelenül hosszú életet jósolt egy „völva” (jósnő), aki azt is megjövendölte, hogy Oddot Norvégia földjén éri majd a halál, és saját, Faxi nevű lova okozza majd a vesztét. Hogy baljós sorsát elkerülje, Odd megöleti a lovat, és hazáját elhagyva megfogadja: sosem tér vissza szülőföldjére. Vándorlásai során Odd számos helyre – mind kitalált, mind történelmi helyszínekre – elvetődik; köztük Finnországba (Finnland ), Perm vidékére ( Bjarmaland ), a Kijevi Ruszba ( Garðaríki ), Hunföldre (Húnaland ), az óriások közé, Bizáncba ( Grikkland ), Jeruzsálembe ( Jórsalaland ) vagy éppen Szicíliába (Sikiley ). Kalandjai során híres (sokszor más forrásokból is ismert) hősökkel vív meg vagy köt éppen barátságot, és főként permi harcai nyomán mindenütt hírnevet szerez magának. Útja során Samsø-szigetén berszerkerekkel,9 míg más hol szörnyetegekkel, például a mesebeli krakennel is elbánik. Mindenhol mágikus erejű nyílvesszői – az óriásoktól származó „Gusir ajándékai” (Gusisnautar ) – segítik, melyekről ragadványnevét, a „Nyilast” is kapja. A továbbiakban Odd az orosz területeken (Garðaríki ) fekvő (!) „Hunföld” ( Húnaland ) királyává válik. Legyőzi a hun Herraud király (konung ) legjobb harcosait is és elnyeri Herraud lányának, Silkisifnek a kezét. A király halála után így ő örökli a trónt. Öreg korára Oddot újonnan szerzett „hunföldi” királyságából végül a honvágy szólítja haza. A hős hazatérve kigúnyolja a 8 Margaret Clunies-Ross: Poetry in the fornaldarsögur. In: The Fantastic in Old Norse/Icelandic Lite rature: Sagas and the British Isles. Preprint Papers of the Thirteenth International Saga Conference, Durham and York 6th–12th August 2006. I–II. Eds. John McKinnell et al. Durham 2006. I. 180–187. 9 A berszerkerek (óészakiul berserkir) extázisban harcoló bajnokokként jelennek meg az óészaki iroda lomban, akik őrült medve és farkas módjára vonyítottak a csata előtt, és vicsorogva rágták saját pajzsuk szélét. A berszerkerek megítélésével kapcsolatban mai napig tartanak a viták a szakirodalomban, melyekre itt most részletesen nem térek ki. A harci extázist toxikus természetű gombáknak (Howard D. Fabing: On going berserk: A neurochemical inquiry. Scientific Monthly 83. [1956] 5. sz. 409–415.), Odin viking főisten rituális imádatának (Jens Peter Schjødt: The Notion of Berserkir and the Relation between Ódinn and Animal Warriors. In: The Fantastic in Old Norse/Icelandic Literature. Sagas and the British Isles: Preprint Papers of the Thirteenth International Saga Conference. Durham and York 6th–12th August, 2006. I–II. Eds. John McKinnell – David Ashurst – Donata Kick. Durham 2006. II. 886–892.) és irodalmi toposzoknak is tulajdonították már a kutatók (Anatoly Liberman: Berserkir – A Double Legend. Brathair 4. [2004] 2. sz. 97–101). Általánosan lásd Benjamin Blaney: Berserkr. In: Medieval Scandinavia. An Encyclopedia. Eds. Phillip Pulsiano – Kirsten Wolf. Reprint kiadás. New York 2016. 37–38.
