Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Szijártó M. István: A „professzionális” hivatalnokok tereziánus nemzedéke és a „bürokraták” hatalomátvétele
A „PROFESSZIONÁLIS” HIVATALNOKOK TEREZIÁNUS NEMZEDÉKE 1204 Végül a Kamara ebben a tekintetben a Kancelláriára hasonlít, csak éppen ott nem annyira szélsőséges a helyzet: van egy tanácsos, Vajay László, aki még az átmeneti nemzedéket képviseli, és bár a vizsgált negyedszázadban a legtöbben már a tereziánus nemzedékhez tartoztak a „professzionális hivatalnokok” közül, arányuk éppen csak az 50%-ot múlta felül, vagyis nem túlnyomó. Végül a nagy többségben lévő „bürokraták” közé mind a konszolidációs, mind a tereziánus generációban belevegyült egy-egy arisztokrata is. Mintha a Kancellária apparátusában a „bürokratákhoz” „a vármegyéből jöttek”, a Kamarában pedig arisztokraták társulnának, de csak mutatóba. Ahogy a Helytartótanácsban a „professzionális” tisztviselők csoportját (tehát – ismét emlékeztetnem kell – nem a tanácsosok és titkárok teljes csoportját!) arisztokraták és „bürokraták” uralták ebben a negyedszázadban (2. ábra), úgy a Kúriában megtalálhatjuk mellettük – ha nem is velük azonos számban) – a „vármegyéből érkezőket” is (3. ábra), a Kancellárián és a Kamarában pedig a „bürokraták” egyértelmű dominanciája érvényesült (4. és 5. ábra). Végül adatainkat egyesítve vizsgálat alá vehetjük mind a négy végrehajtó és bírói szervet (lásd 6. ábra).17 A következtetés egyértelmű: változás nincs. Azért nem tudjuk itt tetten érni a változást, mert a „bürokraták” már az első vizs gált évben, 1760-ban többségben voltak, majd többségük (némi hullámzással) tovább erősödött, nagyjából 50%-osról kétharmadosra. Vagyis kamarai és a kancelláriai dominanciájuk olyan erős volt, ami összességében már a tekintetbe vett időszak legelején többséget eredményezett számukra, noha a másik két vizsgált hatóságnál a „bürokraták” részaránya csak 1777-ben (a Kúriánál) vagy 1780-ban érte el az 50%-ot (a Helytartótanács „professzionális” hivatalnokai között). Ez a megközelítés arra mutat tehát rá, hogy a hetvenes években mégsem valódi áttörés történt, inkább arról volt csak szó, hogy a régies, inkább rendi jellegű hatóságokban is érvényesült a „bürokraták” hatalomátvételének másutt már korábban megnyilvánuló trendje. A korábban a főméltóság-viselők körében elvégzett vizsgálat eredményét, miszerint az őrségváltás a rendi főméltóság-viselők körében a hetvenes évekre tehető, amikor a régi arisztokrata elitet az új hivatali főnemesség váltotta fel, nem úgy egészíti ki jelen elemzésünk, hogy fordulópontként pontosan ugyanazokra az esztendőkre mutatna rá. Ugyanis ha finomabb eszközökkel vesszük vallatóra adatainkat, akkor nem az a következtetés adódik, hogy a professzionális hivatalnokok körében is éppen 1772 vagy 1773 lett volna a „fordulat éve”, hanem indokolt ennél árnyaltabban 17 Jelzem, hogy a részadatok összege nem egyezik meg ezen összesítés számaival, mert ha egy tisztviselő egy évben mondjuk előbb a Helytartótanácsnál, majd a Kancelláriánál viselt valamilyen hivatalt, akkor őt mindkét helyen tekintetbe vettem.
