Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Szijártó M. István: A „professzionális” hivatalnokok tereziánus nemzedéke és a „bürokraták” hatalomátvétele
1189 SZÁZADOK . () . SZÁM Szijártó M. István A „PROFESSZIONÁLIS” HIVATALNOKOK TEREZIÁNUS NEMZEDÉKE ÉS A „BÜROKRATÁK” HATALOMÁTVÉTELE * A 18. századi politikai elittel az elmúlt években több kvantitatív vizsgálat is foglalkozott.1 Ezek sorába illeszkedik az a komplex vizsgálat, amely az elittel kvantita tív társadalomtörténeti elemzések sorozatán át foglalkozik, illetve ehhez a politikai diskurzusok kultúrtörténeti megközelítésű vizsgálatát társítja.2 A vizsgálat itt közölt része a 18. század „professzionálisnak” nevezhető vezető hivatalnokainak csoportját3 elemzi kvantitatív módszerekkel a nemzedéktörténet 4 szempontjából. Arra keresi a választ, milyen esélyeket nyitott meg a központi hivatalok és a bírósági szervezet kiépülése a társadalmi elitbe való beemelkedésre? Megerősíti-e ennek a csoportnak az elemzése a főméltóság-viselésre vonatkozó korábbi vizsgálat konklúzióját, amely szerint az 1772. és az 1773. év között választóvonal húzható? 5 A generációtörténeti megközelítés során azzal a feltételezéssel élek, hogy a 18. századi béke tapasztalata, pontosabban az 1711-ig elhúzódó háborúkhoz kapcsolódó * A tanulmány az NKFI K 116166 számú pályázata keretében készült. 1 Lásd például Cserpes Tünde – Szijártó M. István : Nyitott elit? A magyar főméltóságok a 18. században. Századok 144. (2010) 1225 – 1261.; Horváth Gyula Csaba: A 18. századi magyar főméltóságok családi kapcsolati hálózata. Kút 9. (2010) 1. sz. 44–62.; Uő: Régi és új elit a 18. századi Magyarországon. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerk. Dobszay Tamás et al. Bp. 2014. 283–298.; Sebők Richárd : Hivatali pályafutások a 18. századi Királyi Kúrián. In: Politikai elit és politikai kultúra a 18. századi végi Magyarországon. Szerk. Szijártó M. István – Szűcs Zoltán Gábor. Bp. 2012. 15–50.; Uő: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban. A Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján. Századok 150. (2016) 945–965.; Szijártó M. István: Hivatali karrierek a 18. századi vármegyékben. Századok 148. (2014) 1273–1296.; Uő: Hivatalviselő elit a 18. századi Somogy vármegyében. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István – Karlinszky Balázs. Veszprém 2010. 445–466. 2 Szijártó M. István: Emberek és struktúrák a 18. századi Magyarországon. A politikai elit társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésben. Akadémiai doktori értekezés. Bp. 2017. 3 Az itt ismertetett kvantitatív elemzés a fent említett akadémiai doktori értekezés alapjául szolgáló adatbázisra épül, lásd szijarto.web.elte.hu/ogy.xls (letöltés 2019. jan. 26.). Kiinduló adatai a pontos forráshivatkozásokkal itt találhatók. 4 Erről lásd Ute Daniel: Kompendium Kulturgeschichte: Theorien, Praxis, Schlüsselwörter . 4. kiadás. Frankfurt am Main 2004. 335.; Mannheim Károly : A nemzedékek problémája. In: Uő: Tudásszociológiai tanulmányok. Bp. 2000. 201–253.; Karl Mannheim: A nemzedéki probléma. In: Ifjuságszociológia. [!] Szerk. Huszár Tibor – Sükösd Mihály. Bp. 1969. 31–67. Vö. Várkonyi Gábor: A magyar politikai elit generációi az országegyesítés időszakában, 1663–1703. Gondolatok egy lehetséges kutatás vázlatához. In: Rendszerváltás(ok) Magyarországon. Szerk. Gerhard Péter – Koltai Gábor – Rácz Attila – V. László Zsófia. (Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság évkönyvei) Bp. 2010. 33–41. 5 Amint arról később szó lesz, a Magyarország főméltóság-viselőit a 18. században vizsgáló elemzés arra a konklúzióra jutott, hogy az új hivatali főnemesség hatalomátvétele az 1770-es években kezdődött meg, addig a „régi elit” uralta ezeket a pozíciókat.
