Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
A PÜSPÖK-FŐISPÁNOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK ÉS MINTÁK MÁRIA TERÉZIA IDEJÉN 1186 ennek eldöntése. Ebben látta a biztosítékát annak, hogy megfelelő személyiségek kerüljenek egyházi tisztségekbe, csak a bizalom elnyerése után tudja a plébános a lelkeket megnyerni (animos [...] magisque demeri satagent ). 89 A megfelelő kommunikációhoz elengedhetetlen volt a plébános felkészültsége, nyelvtudása. Klimo – hasonlóan a korszak más magyarországi püspökeihez – nagy hangsúlyt fektetett a plébánosok képzésére és emelte a szemináriumi oktatás színvonalát. Négy évre emelte a képzés időtartamát, és több újabb tantárgy mellett bevezette az egyházi szónoklattant.90 Szigorította a felvételi eljárást, teljesen magáévá tette XIV. Benedek Ubi primum enciklikájának kritériumait (például a kiválasztás szigorítását, az oktatás és a tehetséggondozás fejlesztését), több esetben megfogalmazta a prefektusok számára, hogy inkább kevesebb, de jó növendéket akar az intézményében látni. A pontos képhez a bécsi kormányzat papképzéshez fűződő viszonyát is meg kell vizsgálnunk. Mária Terézia elvárta a püspököktől, hogy olyan klerikusokat képezzenek, akik mediátorként nyelvi és szellemi kompetenciáik révén képessé válnak a társadalompolitikai célok (társadalmi szabályok, morális normák átadása és egységesítése, az eltérő hagyományokból, szokásokból adódó különbségek csökkentése) megvalósítására. 91 Klimo figyelemmel kísérte a távolban tanuló pécsi kispapok sorsát, folyamatosan levelezett velük, egyrészt hogy információt szerezzen hallgatóitól, másrészt hogy stilisztikai, filológiai tekintetben gyakorlatoztassa őket. A püspök igyekezett személyesen részt venni a hallgatók vizsgáin, s ha ez nem valósult meg, beszámolót kért a tapasztalatokról. 92 XIV. Benedek lelkipásztori és papképzési programja mellett ki kell emelnünk művelődési koncepcióját is. A tudomány művelésében, a közművelődésben központi szerepet szánt az egyháznak, szorgalmazta tudományos társaságok, akadémiák felállítását. De ahhoz, hogy a klérus be tudja tölteni ilyen jellegű hivatását, fejleszteni és bővíteni kívánta az egyházi felsőoktatás palettáját. Hangsúlyt fektetett arra, hogy a nagyobb egyházi gyűjteményeket (múzeumok, könyvtárak) fejlesszék, és azokat lehetőség szerint vonják be az oktatásba. Mindezek markánsan meghatározták Klimo püspök könyvtárfejlesztő tevékenységét. 93 Klimo szemináriummal kapcsolatos céljai természetes módon változtak, bővültek az évek során, újabb és újabb törekvéseket, elképzeléseket, folyamatos 89 „Circa populum Sclavoniae, velut admodum rudem in rebus fidei omni meliori modo erudiendum. ” PPL 1756. 17.; Gőzsy Z.: A katolikus egyház normakommunikációs és mediátori szerepe i. m. 68. 90 Uo. 68. 91 Erről bővebben lásd uo. 64–71. 92 „qualem quisque alumnorum progressum fecerit.” PPL 1766. 32. 93 Bővebben lásd Schmelczer-Pohánka É.: A Pécsi Püspöki Könyvtár története i. m.
