Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
GŐZSY ZOLTÁN 1183 A konzisztórium effektív tevékenységének alapfeltétele az állandósult tagság, illetve a rendszeres ülésezés volt. Klimo mindkettőt szem előtt tartotta, és komoly szervező munkával igyekezett ezek érvényesülését biztosítani. A Pécsen működő különböző egyházi szerveket nemcsak egységessé tette ezzel az intézménnyel, hanem megfelelő struktúrába szervezte és konkrét tartalommal töltötte meg azokat.72 E fórum leginkább jogi kérdésekkel foglalkozott. Mivel a püspök-főispán a megye tényleges vezetőjeként felvállalta a lakosság feletti gondoskodást, az itt élőkben fokozatosan tudatosult, hogy morális, etikai és jogi kérdésekben a konzisztóriumhoz fordulhatnak. Ez a szerv igen rövid idő alatt gyűjtőhelyévé vált az egyházmegye területén tapasztalható problémáknak, egyre nagyobb számban keresték fel a hívek ilyen jellegű kérdéseikkel. A konzisztórium ráadásul alaposan járt el a különböző ügyek tisztázásában, szisztematikus vizsgálatokat folytattak, tanúvallomásokat vettek fel, és helyi szinten igyekeztek tisztázni a morális, jogi kérdéseket. Ennek az volt a hatása, hogy a közösségek és az egyes személyek számára is evidenciává vált, hogy az erkölcsi szempontokat hivatalos formában is felügyeli az egyház, és a helyi kihágásoknak esetleg szélesebb körben is lehet következménye. Klimo a saját kancelláriáját is megszervezte a püspökségnél, ezen keresztül a konzisztórium üléseit is írásba foglaltatta, a különböző ügyeket – kivonatolva – jegyzőkönyvbe másoltatta. A hatékony működést tartotta szem előtt például akkor is, amikor Christovics Imre kanonokot delegálta a konzisztóriumba, mivel ő rendszeresebben tudott megjelenni az üléseken, mint a Hétszemélyes Táblánál is tevékenykedő Fonyó Sándor.73 Ennek a testületnek fontos feladata volt, hogy az egyházmegyei papság, illetve más egyházi személyek számára a különböző (akár uralkodói, akár püspöki és konzisztoriális) rendeleteket, döntéseket kifejtse. 74 Aprólékos részletességgel vizsgálta és ellenőrizte a püspök az alsópapság munkáját, az anyakönyvek vezetésétől kezdve a nem katolikus lakossághoz fűződő viszonyig. 75 A plébániahálózat fejlesztése a katolikus egyház mellett az állam számára is kiemelt tényezőnek számított. A III. Károly uralkodása alatt megkezdődött folyamatokat76 Mária Terézia is továbbvitte. Annyi változást tapasztalhatunk a két uralko -nostram pastoralem dividentes, et animarum saluti, cui cum judicii Divini formidine intendere inprimis debemus, facilius consuleremus” PPL. 1752. 59. 2. 72 „praefatum Tribunal Ecclesiasticum seu Consistorium Episcoplae Quinque Ecclesiense nuncupandum” PPL 1752. 59. 2–3. 73 PPL 1752. 59. 3–4. 74 PPL 1752. 59. 7–8. 75 PPL 1752. 59. 8. 76 Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733-as Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához Baranya és Tolna megye példáján. Levéltári Közlemények 84. (2013) 113–144.
