Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
A PÜSPÖK-FŐISPÁNOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK ÉS MINTÁK MÁRIA TERÉZIA IDEJÉN 1180 rében56 Mária Terézia a magyar egyházi ügyek referensévé nevezte ki a Magyar Udvari Kancelláriához.57 Kancelláriai kinevezése előtt megkapta Nin címzetes püs pökségét, amely helyet biztosított neki a főrendi táblán.58 Joachim Bahlcke muta tott rá arra, hogy Nin, Knin, Kotor és Sibenik címzetes püspökei általában pár év leforgása alatt megyéspüspökök lettek. 59 A királynő tehát Klimót egyrészt érdemei elismeréseképpen nevezte ki pécsi püspöknek és baranyai, tolnai főispánnak, másrészt azzal a tudattal, illetve bizalommal, hogy az elvárásoknak meg fog felelni. Klimo esetében egyszerre beszélhetünk a Tridentinum püspöki ideáljának megfelelni kívánó egyházi vezetőről, illetve a Mária Terézia által 1752. április 28-án kiadott főispáni utasítás prototípusáról.60 A főispáni utasítás számos pontja visszaköszön Klimo kinevezésének okmányában, többek között a vármegyei közgyűléseken való részvétel és elnöklés, az igazságszolgáltatás intenzívebbé és ellenőrzöttebbé tétele, az adóbevételek biztosítása. Amikor hivatalának átvétele után Klimo György megfogalmazta saját hitvallását és célkitűzéseit,61 egyszerre láthatjuk meg az uralkodó (főispáni utasításban megfogalmazott) célkitűzéseit és a pápai enciklikákban leírt irányelveket. A kánoni elvek mellett az egyik legfontosabb feladatként azt emelte ki a püspök, hogy érvényt kell szereznie az uralkodói utasításoknak (benignarum Resolutionum Regiarum ratio semper habeatur, et in earum conformitate Decisiones fieri oporteat). 62 Az általa megfogalmazott tervezetben (melyet papjainak is elküldött) elsőként önmagát pozícionálta. Az első pontban kiemelte elődei tevékenységét, majd azt hangsúlyozta, hogy jelen tisztségébe a királynő akaratából került,63 csupán a következő, második pontban fogalmazta meg az egyházi normákhoz való igazodást. 64 E kettőséget mutatja, hogy a kinevezése körüli években több olyan bizottságba is felkérte Mária Terézia, ahol részben püspökként, részben kifejezetten 56 Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Handschriftensammlung BL. 794. Personalstände der ungarischen Hofkanzlei fol. 41v–42r. (Fazekas István közlése). 57 Schmelczer-Pohánka É.: A Pécsi Püspöki Könyvtár története. i. m. 35.; Borsy K.: A XVIII. század. i. m. 276. 58 Bahlcke, J.: Ungarischer Episkopat i. m. 102. 59 Uo. 138., 140. Vö. Szijártó M. István: A kora újkori magyar rendiség az újabb szakirodalomban. Aetas 24. (2009) 3. sz. 104. 60 PPL 1752. 12. Vö. Ember Gy.: Magyarország közigazgatása i. m. 57–58. 61 PPL. 1752. 59. 62 PPL. 1752. 59. 2. 63 „Postquam Dei Optimi maximi beneficio, per manus Apostolicae Hungariae Reginae nobis impenso, almae huic Quinque Ecclesiensi ecclesiae, post tot praecellentium, atqeu tam in Sacra, quam profana Republica illustrium virorum, praedecessorum scilicet in hac cathedra nostrorum nomina praeesse jussi essemus.” PPL 1752. 59. 64 „Juxta instituta Sacrorum Canonum, ac SS. Patrum et Conciliorum Decreta, modum poneremus.” PPL 1752. 59.
