Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
GŐZSY ZOLTÁN 1179 Klimo György püspök-főispáni tevékenysége A pápai program ismertetése azért is fontos, mert e nélkül nem érthetjük meg maradéktalanul, milyen megfontolásból és milyen alapokon bízhatta Mária Terézia a püspökökre igazgatási és társadalompolitikai reformjait. Klimo elődje, Berényi Zsigmond 1739 és 1748 között töltötte be a pécsi püspöki tisztséget. Halála után a három évig tartó széküresedés idején Fonyó Sándor káptalani helynökként látta el az egyházmegye igazgatását, és bár Baranya vármegye az ő személyére tett javaslatot az uralkodónak, Mária Terézia Klimo György esztergomi kanonokot nevezte ki pécsi püspöknek, illetve Baranya és Tolna vármegye örökös főispánjának. 51 A választás az uralkodó szemszögéből kevéssé volt meglepő. Ennek megértéséhez elég röviden áttekinteni az új püspök életrajzát. Klimo 1710. április 4-én született a Nyitra vármegyei Lopassón (Dolný Lopašov, ma Szlovákia). Iskoláit Pozsonyban és a jezsuiták budai akadémiáján végezte. 1731 és 1734 között a nagyszombati Szent István jezsuita papnevelő intézetben folytatta bölcseleti és teológiai tanulmányait.52 Ezt követően az esztergomi egyházmegye papjává szentelték, Vágújhelyen gróf Zichy Ferenc, a későbbi győri püspök káplánja volt, majd Klobusiczky Ferenc (akkor érseki helynök) a titkárává választotta, és maga mellé vette Nagyszombatba. Klimo két olyan befolyásos egyházi tisztségviselővel került kapcsolatba pályája korai szakaszán, akik a későbbiekben kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolták, irányították, meghatározták az életét. Ez a hatás és kapcsolat nem csupán a kinevezésekben érhető tetten, hanem szemléletében, a püspöki funkcióról vallott felfogásában is. Klimo kinevezései több ponton is megfelelnek a korszak karriertípusának. 53 1737-ben Esterházy Imre esztergomi érsek pozsonyi,54 majd 1741-ben eszter gomi kanonokká nevezte ki Klimót, akinek megbízhatóságára Bécsben is felfigyeltek: 1744 és 1746 között a helytartótanács tanácsosa,55 majd 1746 októbe -51 Angyal Pál: Baranya vármegye 1750. július 17-től 1758. január 31-ig. Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője 4. (1911) 2. sz. 42.; Borsy Károly: A XVIII. század második felének két püspöke. Klimo György és Galánthai gróf Eszterházy Pál László. In: Egyháztörténeti tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből I. Pécs 1993. 275. 52 Csajághy Károly: Klimó György Pécsi püspök’ élete. In: Munkálatai A’ Pesti Növendék-papság’ ma gyar iskolájának V. Buda 1838. 322.; Kádár Zsófia – Kiss Beáta – Póka Ágnes: A nagyszombati egyetem teológiai karának hallgatósága, 1635–1773. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történetéből 26.) Bp. 2010. 199.; Schmelczer-Pohánka Éva: A Pécsi Püspöki Könyvtár története (1774–1945). Pécs 2012. 34–35.; Borsy K.: A XVIII. század i. m. 275. 53 Bahlcke, J.: Ungarischer Episkopat i. m. 112.; Forgó András: Korszakváltás – elitváltás? A püspöki kar a török kiűzése utáni évtizedekben. In: Az egyházi társadalom a 18. században. Szerk. Forgó András – Gőzsy Zoltán. Megjelenés alatt. 54 Bahlcke ezt 1740-re teszi. Lásd Bahlcke, J.: Ungarischer Episkopat i. m. 140. 55 Ember Győző: A M. Kir. Helytartótanács ügyintézésének története (1724–1848). Bp. 1940. 198.
