Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
GŐZSY ZOLTÁN 1171 Ennek tükrében érthető, miért kaptak kiemelt szerepet a püspök-főispánok, akik e komplex folyamatok megvalósításában érdemben részt tudtak venni. A bevezetőben tehát az uralkodó nem csupán a katolikus vallás preferált szerepét hangsúlyozza, hanem már egy új szemléletet kíván érvényesíteni, e szemléletet magukévá tevő püspök-főispánok támogatására számítva. Az első pont utolsó tagmondata a katolikus hit jobb és békésebb módon (meliore ac pacatiore modo) történő követését irányozza elő, amely kitétel éppen annak a „korábbi püs pök-főispáni karakter”-nek bír üzenetértékkel, amelyet például Padányi Bíró Márton veszprémi püspök testesített meg. A második pont az 1723. évi 56. törvényt citálva a főispán kettős feladatára hívja fel a figyelmet: nem csupán a vármegye igazgatása, hanem az igazságszolgáltatás is a gondjaira volt bízva16 ( tam publicorum, ac politicorum negotiorum, quam etiam justitiae administrationis curam iisdem incumbere). Ehhez elengedhetetlen folyama tos jelenléte a vármegyében (continuo resideant ). 17 Uralkodói akaratként szerepel, hogy a főispánok mindig személyesen elnököljenek a vármegyei nagygyűléseken. A tisztújító közgyűléseken mindenképp vegyenek részt, és ügyeljenek arra, hogy alkalmas (idonei ), mértékletes ( moderati ), illetve a közjót és az uralkodói szolgálat előmozdítását buzgón támogató személyeket (bonum publicum et servitii regii pro motionem zelantes) válasszanak. 18 A negyedik pont megszabja a vármegyei közgyűlések előírásszerű vezetését, a végzések, határozatok jegyzőkönyvbe vételét, illetve a bejegyzések nyilvános átolvasását (publice perlegatur ). Fontos szerepet kap a végzé sek tényleges végrehajtása, amelyet a soron következő gyűlésnek szisztematikusan át kell tekintenie. Ha az ellenőrzés során kiderülne, hogy nem történt meg egy határozat érvényesítése, reflektálniuk kell arra, hogy milyen okok játszottak közre ennek elmaradásában (qua ratione satisfieri non potuerit? ). 19 A 6. pont foglalkozik a megyei bíráskodással. Megszabja, hogy évente legalább négy alkalommal ülésezzenek, és annyi napon keresztül tartsák a törvényszéket, amennyi szükséges a korábbi és az aktuális ügyek elbírálására, így akadályozva a perek elhúzódását (ne in longius tempus protrahant). A 7. pont a főispánok felelősségét említi a tekintetben, hogy egyrészt gyorsítsák az eljárásokat, másrészt vizsgálják felül időnként az ügyeket. A 8. pont rögzíti, hogy a főispánoknak ellenőrizniük kell az alispánok eljárását az utak és hidak karbantartásával kapcsolatban (az 1599. évi 30. tc.-nek megfelelően). Ebben teljes hatalmat irányzott elő (authoritas plena tribuetur ) a főispán számá ra. A karbantartási munkák elsősorban a katonaság és a postaszolgáltatás érdekeit 16 Vö. Ember Gy.: Magyarország közigazgatása i. m. 57. 17 PPL 1752. 12. 18 PPL 1752. 12. Vö. Ember Gy.: Magyarország közigazgatása i. m. 57. 19 Azt is vizsgálni kell, hogy gondatlanság (incuria) vagy hanyagság (negligentia) miatt maradt-e el a végrehajtás. PPL 1752. 12.
